Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
középsebesség, a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség, a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességének hányadosa /:fel- szlni sebességből valé vizmennyiségraeghatározáshoz :/. a vízgyűjtőterület km2-éról lefolyó vízmennyiség liter/mp—ben, vagyis a fajlagos vízhozam /: a vizgyüjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatároz ásókhoz :/. vizszinesés cn/km.Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül ját - szadozó és alig csillapítható vizszin. rögzítésének nehézségén kívül a szintezés hibája i3 erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk, víztükörszélesség a keresztszelvény alakjának jellemzésére, P ж keresztszelvényterület középmélység m0 = a legnagyobb mélység Q = fenékig menő mérésekből számított vizmennyiség Qo = felszini sebességből számított vizmennyiség Я =a = az előző két mennyiség hányadosa, amely főképen árviznél végzett felszini mérések 9o eredményeinek megjavítására alkalmas. A vizmennyiségmérések táblázatában az 1943 elején lesüllyesztett vízmércékre vonatkozó mérések sorszámát aláhúzással jelöltük meg. A vizmennyiségmérések adatai az 1946 elején 1943.1.1. előtti magasságukra visszaállított vízmércéknél a lesüllyesztés előtti "0"-pontokra vonatkoznak. £. Külön tábla ad áttekintést a tél jégviszonyairól.Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. 8. Vizállásgörbék.A fejezetben közölt görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg, vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a fófolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. Az 1943-ban lesüllyesztett vízmércék nevét aláhúzással jelöltük meg. A lesüllyesztve maradt vízmérce neve alatti szám a lesüllyesztés mértékét jelenti. Ezeknél a vízállások a lesüllyesztés utáni,mig а visszaállított vízmércéknél a lesüllyesztés előtti "0"-pontokra vonatkoznak. £. A talajvizszinmegyfigyelések anyaga a víztani év szerint van csoportosítva. A november 1-ével kezdődő víztani évet azzal az évszánmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizállást nem számítjuk ki,félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik,a többévi átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszini vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban, az összefüggések érzékeltetése végett, a közeli vízmérce adatait is felsoroljuk. A lesüllyesztett vízmércéket feltűnően megjelöltük : a betűrendes mutatóban sorszámukat aláhúztuk,a nevük mellett /: a táblázaton kívül :/ a lesüllyesztés mértékét is kiirtuk. A kutak helyéről a 19.oldalon lévő áttekintő térkép tájékoztatsz adatok felkeresését betűrendes mutató könnyiti meg.A talajvizsziningadozások többéves grafikonjait 1941-ig bezárólag az 1940 évi Évkönyv 1. sz. mellékletében közöltük. Ebben a kötetben a dunai gázlók mélységi adatait nem közöljük, minthogy a folyam elaknásitása miatt a gázlókitüzés szünetelt.
