Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

ÁTV *= átlagos viz. Az a mérceleolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás, mint ahányszor nem éri el. /: 182.5 napos, vagyis az 50 $-os tartésságu vízállás,:/

Mind a KV-nél és a LKV-nél, mind a NV-nél és a LHV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli vizre vonatkozó leolvasásokat, mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vizszállitást. A jéggel befolyásolt vízállást vonalkeret jelzi. Pl. LHV : a legmagasabb jeges árviz szintje. /: Jeges vízről beszélünk akkor is,ha magánál a mércénél sikviz volt ugyan,de a vízállást valamely lejjebb,vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy torlaöz befolyásolta. :/

Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű gyakorlati érték nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl.Budapestnél LFV|-ként nem az 1838.évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő;Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vizállását közöljük,mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888-1.1.-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /:+40 сщ/ a jelenlegi mederviszonyok közt nem következhetik be és ezért közlése megtévesztő lenne.

Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék "0" -pontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorolt régebbi vízállások minden esetben a jelenleg érvényes "0"-pontokra vonatkoznak.A régebbi változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi Évkönyvünk 69-72. oldáLán táblázatban foglaltuk össze.

Legújabban az 1943.és 1946.év elején voltak jelentősebb változások a vízmércék nullpontjának magasságában. Az alábbi táblázatban összefoglalva adjuk meg a vízmércék 1943.1.lr-én történt lesüllyesztésére

vonatkozó adatokat és aláhúzással jelezzük azokat az állomásokat, amelyeken a "0"-pontot 1946.1.1.-én e- lőbbi magasságára visszaállítottuk.

Vízfolyás

Д

Vizmérceállomás

lesüllyesztés mértéke m

Vízfolyás

Vizmérceállomás

A lesüllyesztés mértéke m

Duna

Pozsony"1"

2

Tisza

Záhony+

3

II

Oroszvár

2

It

Donkrád

2

tt

Budapest

1

It

Tiszahercel

2

«

" Kvassay zsilip

1

И

Tokaj♦

2

tt

Ercsi

1

И

Tiszadob

3

tt

Adony

1

и

polgár-r

2

w

Tass

1

Tt

TÍszakeszi

2

•t

Dunapentele+

1

tt

Tiszadorogma

2

II

Dunaföldvár

1

It

íiszafüred+

Taskony+

2

w

Paks+

2

N

2

w

Dombori puszta

2

tt

Tiszabó

2

II

Ba ja+

2

It

Szolnok "*■

2

I»

Mohács

2

ti

Martfű

3

Dráva

Zákány *

2

It

Tiszaug

4

n

Barcs

2

tt

Csongrad1

3

ti

Szentborbás

2

tt

Mxhdszént

3

II

II

Drávaszabolcs

Eszék"1"

1

1

ti

It

ДД-ДГ P +

Szege dT

3

3

Tisza

Tiszabecs"*"

2

Zagyva

Hatvan

1

II

Tivadar

3

Sebes-Körös

Körösszakái

1

I»

Vásárosnamény+

3

Berettyó

Bér e t'ty ó u.i f al u+ Kunszentmar ton

2

И

Lónya

3

Hármas-Körös

3

Megjegyzés: a + -tel jelölt vízmércék adatait részletes feldolgozásban a 4. fejezetben közöljük, a többi mérce -adatai az 5. fejezetben találhatók.

Az 1943.1.1.-ével lesüllyesztett vízmércéknél a süllyesztés mértékét a fejléc felett feltűnő módon megjelöltük. Azoknál a vízmércéknél, amelyeknél a "0pontlesüllyesztést 1946.1.1.-én hatálytalanítottuk, a közölt adatok már a lesüllyesztés előtti "0"-pontra vonatkoznak. Erre a körülményre ugyancsak a táblázatok feletti megjegyzés figyelmeztet.

Vizgazdasági tervezéseknél szükség lehet annak ismeret éré,hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő és az egyes szinteket hányszor lépte át, illetve hányszor nem érte el a viz.Ezekre a kérdésekre a 4.fejezetben közölt gyakorisági és tartóssági adatok válaszolnak. Az adatokat- 8 1