Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)

/Oraz./

az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság /: a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat n&dapi főpontja :/;

/V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezése /: alapfelülete a régi katonai hálózatból indul ki :/;

/F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n.folyamszabályozási magasság;

/katonai/ a bécsi cs. és kir'. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasságA napi vizállásadatok április l.és szeptember 30.-a közti nyári félévben a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában javitás nélkül közöljük. Ott,a- hol az észlelés valamilyen okból szünetelt és a hiányokat a szomszédos mércék adatai alapján ki lehetett tölteni, a közbepótolt értékeket zárójelbe tettük. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzása /: -26 :/, az évi legnagyobb vizállást a szám három oldalról való körülkeritése /:14501:/ emeli ki.

A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk.Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott, a parti jeget pontozott vonal jelöli /: Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két,illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást.:/ Az adatok belceretezésével feltűnően kivánjuk jelezni, hogy használatuknál a jég okozta duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni.

A napi vizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vizállások./Leg- kisebb, közepes és legnagyobb vizállás.:/

A folyó vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük az eddig észlelt szélsőségeket /: legkisebb és legnagyobb vizállás :/,továbbá egy többéves periodus, lehetőleg egy átlagos vizjárású évtized havi és évi jellemző vízállásait. A mederváltozások miatt hosszabb időszak vizállásada- tait nem tanácsos összefoglalni,sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, bogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizmennyiséggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni.

összehasonlításra ezúttal is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait. Egyrészt, mert ez az évtized a bennefoglalt évek változatossága /: nedves, száraz :/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat, másrészt mert az 1944 és 1945. évben a harci cselekmények miatt bekövetkezett hosz- szabb-rövidebb észlelési szünetelések miatt ujabbkeletü összefüggő tízéves adatsorokat nem tudunk összeállítani.

A .jellemző vízállások jelölésére a következő rövidítések szolgálnak :

LKV = legkisebb viz. A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder esetében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállást adjuk meg, hanem csak a legutóbbi 2-3 évtizedét, amelynek bekövetkezése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiírjuk.

KV •* kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl.1931/40 évi KV : a jelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1945 januári KV: az 1945. év legkisebb januári mérceleolvasása.

EKV = közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani közepe. Megadja,hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek.Pl.1931/40 évi KKV: a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke. /:Egyes hónapokra is számítható, pl. 1931/40 szeptember havi KKV: tiz egymásutáni év szeptember KV-einek középértéke.:/

KÖV = középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani közepe. Pl.1945.évi KÖV: az 1945. évi 365 reggeli leolvasás középértéke.

NV = nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizállás,pl.1945 májusi HV.

KNV = közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé,pl.1931/40 évi KNV:a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LKV «= legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé.- 7 -