Vízrajzi Évkönyv 50., 1945 (Budapest, 1949)
By ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK. I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK. Az Évkönyv használatához szükséges általános tudnivalók az egyes fejezetek sorrendjében a következők : Vizjárási rész. A vizjárási rész 9 fejezetben foglalja össze az év felszini-és talajvizviszonyaira,továbbá a megelőző tél jégviszonyaira vonatkozó adatokat. JL. Bevezetésül mindenekelőtt a tárgy év vizjárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését közöljük. 2. A gyors tájékozódást szolgálja a vízmérceállomások betűrendes, illetve vízrendszerek szerinti jegyzéke, amelyet, - hogy könnyen fellapozható legyen - színes kartonlapra nyomatunk. Az 1943.év elején lesüllyesztett vízmércéket mindkét jegyzékben sorszámuk, a naponkint.táviratozó vizmérceállomásokat nevük aláhúzásával jelöltük meg. 3^. Az észlelőállomások hálózatának térképén a vizmérceállomásokat és talajvizszinészlelőhelyeket tüntetjük fel. 4-5. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál а 4. fejezetben minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:összesen 44 vízmércéről:/ részletes adatfeldolgozást nyújtunk, mig az 5.fejezetben a többi,kevésbbé jelentős vízmérce észlelési anyagát részletes feldolgozás nélkül tesszük közzé. Egy-egy fejezeten belül a vízmércék a vízrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után.A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra.Ennek az elrendezésnek tagadhatatlan hátránya, hogy egy-egy vízfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye, hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Kényelmetlenséget o- koz az is, hogy a vizállásadatok két fejezetben oszlanak meg. Ez csak akkor fog megszűnni, ha minden viz- mérceszelvényre vonatkozólag részletes adatfeldolgozást közlünk, ami azonban vízgazdálkodásunk jelenlegi állapotában még nem megokolt.Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce észlelési adatait. A kihagyott mércékre vonatkozó feljegyzések kézirata az Orsz. Vizjelző Szolgálat nyilvántartásában az érdeklődők rendelkezésére áll. Az egyes vizmércék anyagát külön-külön táblázatokban foglaltuk össze. A táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vizmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, a részletes adatokat tartalmazó dunai vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi Lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929/31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszinraj- za, hosszszelvénye és keresztszelvényei"cimü műben feltüntetett,a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék "0"-pontjának magassága általában az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozik.Egyes mércék még nincsenek az országos szintezésbe bekapcsolva, ezért szükséges,hogy minden magassági adat mellett jelöljük a szintezési alapfelületet. Jelöléseink a következők :- 6 r
