Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)
nántulon a Bakony déli részén van egy 500 вш-nél nedvesebb terület s Fonyódnál egy kiugró folt 620 mm-es országos csúcsértékkel. A 50 évi átlaghoz viszonyitva az öntözési félévben az országnak kb. felén csapadékhiány mutatkozik. A Felvidéken csak Eger vidékén, a Hernád felső szakaszán és a keleti szögletben jelentkezett hiány, s az Alföldön kisebb foltokon kivül nagyobb területen, különösen a Duna-Tisza köze déli felében és a Tiszántúl keleti felében volt 20 $-ig terjedő s szórványosan kis foltokon 2Г0 $-ot is meghaladó negativ eltérés /:Felsőszentiván 22 ?£;/. Erdélyből csak hiányosan érkeztek adatok. Amint a hiányos adatokból kitűnik, Erdély nyugati felének északi részén csaknem mindenütt a törzsérték alatt maradt a csapadék, a hiány azonban nem érte el a 20 $-ot. A Eis-Alföldnek a nyugati felén hullott átlagnál kevesebb csapadék 3 a nyugati részein a negativ eltérés több volt 20 $-nál. Az átlaghoz viszonyított csapadék a Dunántúlon volt a legkevesebb. Ennek az országrésznek kb. 2/3-án jelentkezett hiány s különösen a déli felén volt nagy a negativ eltérés. Itt nagy területeken több volt 20 ^-nál, sőt Somogyhatvannál elérte a 40 ?&-ot is. A többlet a Kis-Alföldön csak egy kis folton haladja meg a 20 JÉ-ot. A Dunántúlon már több folt látható 20 $-nál nagyobb positiv eltéréssel s Fonyódnál egy 60 jS-os többletet mutató folt is van /:71 $:/. Az Alföldön többfelé jelentékeny területen mutatkozott 20 fi-nál nagyobb positiv eltérés, különösen a Tiszántúlon. A Körösök vidékén 40 jí-nál, sőt egy folton 60 %-nál is nagyobb az eltérés a Kondorosnál éri el az országos viszonylatban is legnagyobb értéket, a 80 $-ot. A Felvidék legnagyobb részén 20 $-ot meghaladja a többlet s különösen a Börzsöny, a Mátra és a Bükk vidékén a 40 j&-ot is..Börzsönyirtásnál 60 $—ot tesz ki a positiv eltérés. A napi osapadékadatokat ábrázoló 5./ alatti rajz a csapadék időbeli eloszlását világítja meg részletesebben. Az 1943.évi Évkönyvtől eltérően most 48 állomás napi csapadékadatait közöljük. /:A változás az, hogy 7 állomást elhagytunk, 9 uj állomást pedig felvettünk*:/ Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy részletes tanulmányok esetén az itt közölt 48 állomás kiegészítését a Meteorológiai Intézetben lévő kézirati anyagban találhatják meg. Általános tájékoztatás céljára azonban az ábra hasznos segédeszköz és támpont lehet a további vizsgálatok anyagának kiválasztásához. 1944-ben a csapadék eloszlása igen változatos. A legtöbb csapadékmérőállomásnál viszonylagos csapadékbőséget láthatunk. A legcsapadékosabbak május, junius, julius, október és november hónapok voltak. Legtöbb csapadékot júniusban és októberben mértek. A legszárazabb hónap január és április volt, de kevés csapadék hullott augusztusban és szeptemberben is. A csapadékbőség érezteti hatását a folyók vízállásának kialakulásánál is. Általában minden vízfolyásunkon a múlt évinél magasabb vízállások uralkodtak. A nyári esőzések következtében a folyók vízállása a szokottnál magasabb volt és csak az augusztus, szeptember havi csapadékhiány után indult meg nagyobb apádás. Az októberi és novemberi esőzések úgy a Duna, mint a Tisza völgyében november végén illetve december elején nagyobb áradást okoztak. Az 1943/44 év telén észlelt hóvastagságokat 48 állomásra a 6./ alatti ábra tünteti fel. Az 1943.évi Évkönyvhöz képest több állomást ajakkal cseréltünk fel és a közölt állomások számát öttel növeltük. Csapadék hó alakjában túlnyomórészt január és február hónapban hullott. A Mátrában és a Lápos hegységben azonban már decemberben is tetemes hóvastagságot mértek. Ezeken a helyeken a S0-100 em-t is meghaladó hóvastagság még áprilisban is megmaradt. A Felvidéken és a Dunántúlon leginkább februárban voltak nagyobb havazások. Havazást legkorábban november 5-én Kassán illetve 6-án Budapesten, Balassagyarmaton és a Kékesen észleltek, legkésőbben pedig április 30-án a Kékesen esett hó. A legnagyobb hóvastagságot április 2.-án 162 om-rel, Kapnikhányán észlelték. A havi csapadékmennyiségek 7./alatt közölt rajza egyrészt kihangsúlyozza a csapadékmegoszlás jellegzetességeit»másrészt lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást. 176
