Vízrajzi Évkönyv 49., 1944 (Budapest, 1949)
Márciusban a legtöbb helyen, junius-júliusban és oktéber-novemberben pedig csaknem mindenütt meghaladta a csapadék a törzsértékeket. Átlagnál kevesebb csapadékot jelentettek általában január, augusztus és szeptember hónapokban. A 8./ alatt közölt rajz 12 állomásra a Wild-müszerrel megállapított párolgásmeny- nyiBégeket tünteti fel. A párolgás havi összege az ábrák szerint általában Budapesten haladta meg a 20 éves átlagot. Aránylag a legnagyobbmérvü párolgást augusztusban észlelték, vagyis a legtöbb hőfelesleggel záruló hónapban. A legnagyobb havi párolgásmennyiséget, 109 mm-t, augusztusban Tárcáiról jelentették. Az évi legnagyobb párolgásmennyiség a felsorolt állomások közül 641*2 mm-rel Budapesten mutatkozott. Az adatok felhasználásával kapcsolatban figyelembe veendő, hogy a havi párolgásadatok, a közvetlen környezet iránti érzékenység miatt, csak ugyanazon állomás máshavi adataival hasonlithatók össze, más állomás adataival azonban nem. A 9./ alatti táblázat 295 állomás havi és évi csapadékmennyiségeit sorolja fel. A táblázat a csapadékviszonyokat további adatokkal világitja meg. Az állomások egyenletes eloszlásuk tévén minden vidéket egyformán jellemeznek. Az év csapadékbőségének megfelelően a csapadékos napok száma legtöbb helyen 100-on felül van. A legtöbb esős nap /:136:/ Bakonybélen /:Veszprém vm.:/, a legkévesebb pedig /:82:/ Batén /:Somogy vm.:/ volt. 4 A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok 10./ alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni. A leghevesebb felhőszaka- dást augusztus 17-én a fejérmegyei Fáncspusztán észlelték, ahol 10 perc alatt 33*4 mm csapadék esett és igy a zápor hevessége 557 liter/mp.ha volt. A Batén /:Somogy vm.:/ junius 19-én hullott 46*3 mm-es 15 percig tartó zápor hevessége 513 liter/mp.ha, mig Sőregpusztán /:Pest vm.:/ május 21-én esett 35 mm-es 15 perces zápor hevessége 388 liter/mp.ha volt. Igen heves esőzést észleltek még junius 12-én 15 percen át az udvarhelymegyei Parajdon 383 liter/mp.ha hevességgel, valamint ugyanezen a helyen junius 13-án 333 liter/mp.ha hevességgel. A legnagyobb rövididejű csapadékot, 110*8 mm-t, junius 30-án a hontmegyei Fel- sőszemeréd jelentette, ahol a zápor hevessége 4 órán át 76 liter/mp.ha volt. A 10/b táblázatban a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Januárban, februárban és decemberben egyáltalán nem észleltek 24 órás 50 mm-nél nagyobb csapadékot. Márciusban, áprilisban, szeptemberben és novemberben csupán néhány esetben, illetőleg helyen haladta meg a legnagyobb napi csapadék mennyisége az 50 mm-t. A legtöbb 50 mm-en felüli csapadékot júliusban mérték,de júniusban, továbbá augusztusban és októberben is számos esetben észleltek 24 órás 50 mm-nél nagyobb csapadékot.A junius 30.-i felhőszakadás volt a legnagyobb, amikor főleg Hont és Szolnok megye, valamint Pest megye északi része kapott nagyobb csapadékot. Junius 30-án Pelsőszemerédről 110*8, Ujszászról 74*7, Szolnokról pedig 65*0 mm csapadékot jelentettek. A julius 11.-i nagy esőzéskor Borsod, Szolnok és Békés megyék, valamint Szatmár és Szolnok-Doboka megyék nagy részén hullott 24 óra alatt 50 mm-nél nagyobb csapadék. Május 21-én és 22-én országos eső volt, amikor is Tápiószele vidékéről és Kárpátaljáról jelentettek 50 mm-t meghaladó csapadékot. A május 21.-22.-én, továbbá junius 30-án és julius 11-én észlelt esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki, ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. b./ Hőmérséklet. Az év hőmérsékleti viszonyait az ötnapos középhőmérsékletek ábráján kivül a havi középhőmérsékletekkel, azoknak a 30 évi átlagtól /:1901-1930:/ való eltéréseivel, valamint az egyes hónapokban mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékletekkel jellemezzük. 177 -
