Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
III. IDŐJÁRÁS! RÉSZ. 1. A CSAPADÉK, HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS A Z 1942. ÉVBEN. a./ A csapadék és párolgás. A csapadék évi összege 1942-ben az ország túlnyomó részén az átlagosnál kevesebb volt. Az előző év még nedves volt s igy 1942-ben egyelőre lezárult az 1936-ban kezdődő csapadékbő é- vek sora. Az évi csapadék az 1000 mm-t csak Kárpátalján a Tarac völgyében és Erdélyben a Hargitán érte el. Ezeken a helyeken is csak kis foltokon, úgyhogy az 1000 mm-nél csapadékosabb terület az ország területének 1 i^-éX sem teszi ki. Legtöbb csapadékot 1127 mm-rel a Madarast Hargitán és 1092 mm-rel Tarackrasznán mérték. A Dunántúlon a 800 mm-t csak a soproni hegyekben haladta meg a csapadék és 700 mm-nél több esőt is néhány kisebb folt mellett csak a délnyugati határvidék egy része kapott. A csúcsértéket, 816 mm-t Brennbergbányáról jelentették. Mig a déli megyék nagy része a 600-700 mm-es csapadékövbe tartozik, az é- szaki megyékben ez a csapadékmennyiség csak kis foltokon jelentkezett. A Dunántúl északi felének legnagyobb részén 500-600 mm eső esett. Néhány helyen a Balaton körül és a Duna közelében az 500 mm-t sem érte el a csapadék évi összege. Legkevesebb csapadék, 434 mm, Várpalotán esett. A Kisalföldön mindenütt igen kevés csapadék esett; a 600 mm-t csak egy kis folton, sőt az 500 mm-t is csak jelentéktelen területen érte el. A legtöbb csapadékot, 615 mm-t Csicsón észlelték, A Kisalföld legnagyobb része különben a 400-500 mra-es övbe esik. A mélypont, 383 mm-rel, Szencen volt. A Felvidéknek több mint felén szintén csak 400-500 mm volt az évi csapadék. 600 mm-t meghaladó csapadékot csak a Börzsöny,a Mátra és a Bükk-hegység egyes részein, továbbá Rozsnyó felett az Ökör-hegyen mértek. Legtöbb csapadékot, 639 mm-t Tebe őrház /:Bükk:/ jelentett. A csapadék többfelé,főleg a Sajó és a Hernád felső szakasza környékén 400 mm-nél is kevesebb volt. A legkevesebb csapadékot, 346 mm-rel Pel- sőcön mérték. Kárpátalja mint mindig, ebben az évben is az ország legcsapadékosabb része volt. Nagyobb részén az évi csapadék meghaladta a 700 mm-t,jelentős területen pedig 800 mm-nél is több csapadék esett. A Nagyágtól keletre eső vidék a 900-1000 mm-es csapadékövbe tartozik, sőt a Tarac környéke 1000 mm-nél is több esőt kapott. Legtöbb eső, 1092 mm Tarackrasznán esett. Legkevesebb csapadékot Kárpátalja északnyugati határszéle kapott. Itt néhány helyen az évi csapadék a 600 nm-t sem érte el. Erdélynek északi és keleti részei 700 mm-nél több csapadékot kaptak. 800 mm-nél nedvesebb foltok is előfordulnak. Legtöbb csapadékot, 1127 mm-rel a Madarasi Hargitáról jelentették,Ez egyúttal az országos csúcsérték is volt. A 700 mm-nél kevesebb csapadéku területek Erdélynek mintegy háromnegyed részét foglalták el. A Szamostól északra és keletre még 600 mm-nél több eső hullott, de a Szamostól nyugatra eső részeken a csapadék még a 600 mm-t sem érte el. A Háronszéki-medence egy részén a csapadék 500 mm-nél is kevesebb volt, sőt a Kraszna középső vidékén az évi csapadék összege 400 mm-t sem tett ki. A mélypont 319 mm-rel Krasznabélteken volt. Az Alföldnek több mint felén csak 400-500 mm volt az évi csapadék. 500 mm-nél több csapadék e175 -
