Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)
sett a Duna-Tisza közének egy részén és a Tiszántúl több vidékén. 600 mm-nél nagyobb csapadékot csak egy pár kisebb folton és Bácska déli határszélén észleltek. Itt egy kisebb folton az évi csapadék a 700 mm-t is meghaladta. Legtöbb csapadékot, 720 mm-t Újvidék jelentett. Az Alföld szárazságára jellemző, hogy a Du- na-Tisza-köz északi részén, a Tiszántúlon néhány folton a 400 mm-t sem érte el az évi csapadék. Legkevesebb esett a Hármas-Eőrös torkolatánál, Bökényitelepen: 308 mm. A 30 éves /:1901-1930:/ átlagok százalékában fejezi ki az 1942.év csapadékmennyiségét a 2/b. jelű térkép. A térkép szerint az ország területének mintegy kilenctized részén csapadékhiányt észleltek. Az 1942. év szárazságát mutatja, hogy a törzsértéknél nagyobb csapadékot csak elszórtan és kis foltokon kapott az ország. Az átlagot meghaladó csapadék esett a Dunántúl északi határszélén két kisebb és déli felében két nagyobb területen, az Alföldön, a Felvidéken és Kárpátalján pedig csak egész szórványosan hullott egyes gócokon az átlagnak megfelelő, vagy azt kevéssel meghaladó csapadék. Ezzel szemben Erdélyben már nagyobb területen mértek átlagon felüli csapadékot. A többlet országszerte a 10 fi-ot csak kevés helyen lépte túl: igy a Dunántúlon Bátaapáti vidékén, Erdélyben az Olt völgyében, az Alföldön pedig Tótkomlóson. A csapadéktöbblet az egész országban csupán ez utóbbi helyen volt 20 fi>-nál nagyobb /:25 fi:/. A Dunántúl mintegy kéttizedén mutatkozik csupán csapadéktöbblet, amely azonban egy kis folt kivételével seholsem haladja meg a 10 $-ot. A legnagyobb csapadéktöbbletet, 14 56-ot Bátaapátin mérték.A csa- padékhiány a Dunántúlnak több mint a felén meghaladta a -10 fi-ot. A nyugati és déli megyékben, különösen Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyék egy részén a csapadékhiány -20 fi-nál is lejebb szállt. Legnagyobb volt a hiány Körmenden: -31 fi. A Kisalföldön mindenütt csapadékhiányt észleltek, amely jelentékeny területen a -20 $-ot is túllépte, sőt szórványosan a -30 fi-os hiányt is elérte. A mélypontot -31 fia-kai Dercsika jelentette. A Felvidék is nagyon csapadékszegény volt. Csapadéktöbblet csupán egy kis folton, Pásztó környékén volt, itt is csak 2 fi. К Felvidék mintegy egyharmadán a csapadékhiány több mint -20 fi volt. Több folton a törzsérték 70 Svánál is kevesebb csapadék esett /:-30 fi'./. Kassán volt a hiány a legnagyobb: -39 fi. Kárpátalján csapadéktöbblet csak a Tarac völgyében egy kis folton látható. A csapadékhiány ennek az országrésznek mintegy kétharmadán -20 fi>-ná1, csaknem a felén pedig -30 fi-nál is nagyobb. Egyes foltokon -40 -----50 56-nál is nagyobb a csapadékhiány. A legnagyobb csapadékhiányt Alsóvereckéről jelentették, ahol a törzsértéknek mindössze a 47 cfi-a esett /:a csapadékhiány -53 fi:/. Ez egyúttal az országos mélypont is. Erdélyben már nagyobb terület kapott átlagon felüli csapadékot, főképpen a Kelemen-havasok vidéke és a Székelyföld keleti fele. Az Olt völgyében Sepsiszentgyörgyön mérték a legnagyobb csapadéktöbbletet: 14 fi-ot. Erdély területének mintegy kétharmad részén csapadékhiány volt. A csapadékhiány legtöbb helyen a -10 fi-ot sem érte el, bár szórványosan sokfelé találunk -20 - -30 fi-nál, sőt kisebb gócokon -30- -40 Lfi-nál is nagyobb csapadékhiányt. A legnagyobb csapadékhiány Krasznabélteken volt: -44 fi. Az Alföldön néhány kisebb folt mellett a Tiszántúl legdélibb részén nagyobb terület kapott többle tcsapadékot. A csúcsértéket, 25 fi-6t Tótkomlóson mérték, amely egyúttal országos viszonylatban is a legnagyobb csapadéktöbblet. A Duna-Tisza-közének nagyrészén, valamint a Kőrösök vidékén a csapadékhiány a -20 fi-ot is meghaladta. Többfelé -30 fi-nál is nagyobb csapadékhiányt találunk. A mélypont a Duna-Tisza- közének északi peremvidékén, Versegen van -47 fia-os csapadékhiánnyal. A csapadék évszakonkinti megoszlását a 3/a-d jelű térképek tüntetik fel. A párosával összetartozó térképek egyike mindig a csapadék tényleges mennyiségét szemlélteti, a másik ezt a mennyiséget a 30 éves átlag százalékában fejezi ki. A téli /:1941.december - 1942.január és február:/ csapadék bőségesnek mondható és az ország területének mintegy háromnegyed részén meghaladta a 100 mm-t, sőt a Felvidék kivételével valamennyi országrészen nagy terület 150 mm-nél is több esőt kapott.
