Vízrajzi Évkönyv 47., 1942 (Budapest, 1943)

ges árviz, mind a zöldár magassága mérsékelt volt s igy az 1942.évi legmagasabb vízállások 80-260 cm-rel alacsonyabbak voltak, mint a legmagasabb nyilvántartott árvizszin. Az 1942.év átlagosnál alacsonyabb vízállásaira még az évi legkisebb vízállások a jellemzőek. A legkisebb vízállásokat az egész Tiszán végig októberben észlelték.

A Tisza vízállása 1942. elején a legfelső szakaszon körülbelül az évi középviz gzintjén,az alsóbb szakaszokon azonban annál jelentékenyen alacsonyabb szinten volt.A jeges árviz március elején jelentkezett és a folyó Vásárosnanény alatti szakaszán ekkor mérték az év legmagasabb vízállásait.Titeltól egészen Tiszabercelig ezek a magas vízállások tartottak és a folyó csak a május végi zöldár után kezdett erő- teljesebben apadni. A Tiszabercei fölötti szakaszon azonban a jeges árviz levonulása után apadás indult meg és csak áprilisban, majd májusban áradt meg újra a Tisza. A zöldár levonulása után általános apadás indult meg, melyet csak november elején és december vége felé szakított meg egy-egy kisebb árhullám.

A Tiszán Tekeházától lefelé január 1-én már mindenütt állt a jég. Kivételt csak a Polgár körüli szakasz képez, ahol január második feléban jelentkezett először álló jég, A jégtakaró március elején végig gyorsan felszakadt, a jégzajlás hamarosan megindult s március közepén a Tisza már végig jégmentas volt. Az év végén, a Dunához hasonlóan, számbavehető jégzajlás nem volt, s igy az év jégmentesen fejeződött be,

A Duna és Tisza mellékfolyói.

1942-ben a mellékfolyók vízjárása is az átlagos vizbőség szerint alakult. Az évi középvizállások egyes folyókon kevéssel meghaladták, másokon alatta maradtak a 10 éves átlagoknak. A legmagasabb vízállások egyik mellékfolyón sem érték el a nyilvántartott legmagasabb árvizszinteket.Az évi legmagasabb vízállásokat a mellékfolyókon általában a márciusi jeges árvíznél észlelték.A legkisebb vízállások szintje viszonylag igen alacsony, bár a Szamos kivételével seholsem kisebbek,mint a nyilvántartott legkisebb vízállások. Az 1942. év legkisebb vízállásait az összes mellékfolyón az őszi hónapokban ráérték; kivételt csak a Dráva mutat, ott a legkisebb vízállásokat januárban jegyezték fel.

A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A mérceállomás

Középvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

A folyó

1942

1932/41

1942

eddig ismert

1942

eddig ismert

c e

n t

L m é t e

r b e

n

Rába

Körmend

53

44

370

490 /1925/-8-24 /1939/

Vág

Tornác-7

23

330

636 /1903/-90-108 /1921/

Ipoly

Ipolyszakállos

101

134

386

464 /1940/

23-7 /1894/

Kapos

Kurd

96

83

357

475 /194C/

31-30 /1931/

Dráva

Barcs-36

2

183

452 /1876/

PÍ541

i-iei 1/1933/

Tarac

Dombé

60

83

202

350 /1933/

34-10 /1931/

Szamos

Csenger

21

50

504

743 /1888/-90-68 /1935/

Bodrog

Bodrogszerdahely

194

237

520

8C3 /1924/

44

22 /1921/

Sajó

Bánr éve

52

90

1 168'1

406 /1939/

1 12l-37 /1908/

He mád

Hidasnémeti

25

43

rwi

1 3481/1940/-9

Г-421/1898/

Kettős-Kőrös

Békés

151

112

768

862 /1919/-108-118 /1935/

Hármas-Kőrös

Gyoma

225

147

i oio ]

873 /1919/-104-116 /1930/

Maros

Makó

IC 5

70

1 533 1

580 /1932/-38-78 /1905/

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

13