Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)

Az évi vizállási góbékét végigtekintve azt látjuk, hogy január elején igen alacsony vízállásokkal kezdődött az év. A folyó egész hosszában zajló jég volt, amely általában január 5-15-e között álló jégtakaróvá fagyott össze.A jégtakaró mindenütt erős vizszinemelkedést okozott,ami különösen Pozsony- Oroszvér és a Budapest-Dombori puszta közötti szakaszon volt jelentékeny. Ez a viszonylag magas vizállás egészen február végéig tartott. Ekkor kisebb apadás következett, melyet azonban csakhamar újabb erős áradás váltott fel, úgyhogy a márciusi jeges árviz telt medret talált. Az időjárási elemek szerencsétlen összejátszása mellett főképpen ez a körülmény tette a jeges árvizet oly veszedelmessé. A jég levonulása után apadás indult meg. A zöldár, két kisebb májusi árhullám után, junius elején jelentkezett és az év csapadékbőségének megfelelően rendkivül magas vizállásokat' eredményezett. A zöldártól kezdődően a folyó apadó jelleget mutat, amelyet csak kisebb árhullámok szakítanak meg idónkint. December végén a jégzajlás már igen alacsony vízállásnál indul meg. Ekkor észlelik legtöbb helyen az évi legkisebb vízállásokat.

Álló jég a Duna alsó szakaszán már január legelején, a Budapest feletti szakaszon pedig január közepe táján mutatkozott. Január végétől a folyót már teljes hosszában jégtakaró boritja. Feltűnő kivétel tapasztalható Szapnál, ahol a jég egész télen mozgásban volt. Az 194ű. év telének rendkívüli zordság gát bizonyltja, hogy február végén a jégtakaró vastagsága több helyen még az 50 cm-t is eléri. A jég szokatlan magas vízállásnál állt meg.Az erős jégtakaró megindulása sok veszedelmes jégtorlódást, sőt he- lyenkint jégtorlaszt is okozott.Ezért a jégviszonyok a vízállásokat mindenütt nagy mértékben befolyásolták. A jég duzzasztása következtében 4-5 méteres vizszinemelkedéseket észleltek. A jeges árviz március elejétől március végéig tartott. Március végével a Duna teljes hosszában jégmentes volt. Az év végén a jégzajlás már december közepén тэgindult s a hó végén a folyót sok helyen álló jégtakaró is borította.

1940-ben a gázlóviszonyok nagyon kedvezően alakultak. A raagás vízállások következményeképpen a gázlók csak október közepén jelentkeztek s december közepéig éreztették hatásukat, az évvégi jégzajlás megindulásáig. Kivételt csak a gönyüi gázló baloldali hajóútja képez, ahol 2 napon át már szeptemberben is mértek 25 dm-nél kisebb vízmélységet. Az oroszvár-gönyüi szakaszon 8 helyen kellett gázlókitüzést végezni. Ezek" közül azonban Szap jobb és Csicsó jobb mellett a baloldalon, Vének bal és Gönyü bal mellett pedig a jobboldalon egész évben 25 dm-nél is mélyebb hajóút állott a hajózás rendelkezésére. Ezek tehát a hajózás szempontjából nem voltak gázlónak tekinthetők. A nagybajcsi gázló is csupán november 3-án, valamint december 5-18-ig jelentett kisebb hajózási akadályt, mert az év többi napjain a jobbparti hajóút%

ban a vízmélység mindig meghaladta a 25 dm-t. A Gönyü alatti szakaszon csupán Garamkövesdnél észleltek gázlót. Végeredményben a hajózást akadályozó gázlók tartóssága, Garamkövesdet is beleértve, a következő- képen alakult: 20 dm-nél kisebb vízmélység egyáltalán nem mutatkozott, 25 dm-nél kevesebbet pedig összesen 27 napon át mértek.

Tisza.

e>

A Tisza 1940.évi vízjárását az átlagosnál ugyancsak jelentékenyen nagyobb vizbőség jellemzi. A- mint az alábbi táblázat mutatja, az évi középvizállás valamennyi mércén sokkal magasabb volt, mint a 10 éves közép. /:Kivel a Tiszán az árvizszin emelkedőben, a kisvizszin pedig süllyedőben van, a több évtizedes átlaggal való összehasonlítástól eltekintettünk:/. Az év legmagasabb vízállása legtöbb helyen csupán 40-110 cm közötti értékkel volt alacsonyabb, mint a legmagasabb nyilvántartott árvizszin, sőt Titelnél 110 cm-rel meghaladta azt. Ennek oka a Duna és a Tisza egyidejű tetőzésének következtében fellépő nagymértékű visszaduzzasztás volt. Az 194C.év legkisebb vizállásai a nyilvántartott legkisebb vízállásoknál mindenütt lényegesen magasabbak voltak.Az eltérés általában lefelé növekszik és értéke 40-160 cm között ingadozik. Legnagyobb Szegednél és Titelnél, ahol az 1940,év legkisebb vizállása 163, illetőleg 155 cm-rel magasabb a nyilvántartott ottani legkisebb vizállásoknál. A legkisebb vízállásokat legtöbb helyen álló jégtakaró mellett januárban észlelték.- 12