Vízrajzi Évkönyv 45., 1940 (Budapest, 1941)
A mérce- állomás neve Középvi zállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1940 1930-39 1940 1930-39 1876-1939 1940 1930-39 1876-1939 c 3 n t i m é terekben: Tiszaujlak-1-9 370 485 485 /1933/-107-148-148 /1939/ Уásárosnamény 106 13 805 848 900 /1888/ 1 -85 1-192-224 /1923/ Tokaj 242 133 818 856 872 /1888/ 1* -50-126-142 /1904/ Szolnok 306 147 880 894 894 /1932/-100-182-182 /1939/ Csongrád 292 96 890 924 929 /1919/-159-276-276 /1939/ Szeged 333 149 847 923 923 /1932/ 1 -59-186-222 /1921/ Zent a 367 189 825 886 886 /1932/-35-130-182 /1921/ Titel 424 300 781 671 671 /1937/ 105-34 f-5Ö~]/1909/ Megjegyzés: A vonalk eretbe fog] Lalt sz lmok jégg el befolyásо lt vizá llást jel entenek. A Tisza 1940. évi vízállásait, ugyanúgy mint a Dunánál, a rendkívül magas jeges árviz és zöldár jellemzik. Január elejétől február közepéig alacsony volt a vizállás, Február közepén közepes árhullám jelentkezett anélkül,hogy a folyőt boritó jégtakarót képes lett volna megbontani. A jeges árviz.márciusban, illetőleg a folyó alsó szakaszán április elején vonult le* Ennél a jeges árviznél észlelték legtöbb helyen az év legmagasabb vízállásait. A zöldár a felső szakaszon májusban vonult le, lefelé haladásában mind jobban és jobban ellaposodva. A májusi árhullám után mutatkozó júniusi árhullám különösen a Bodrog torkolatától lefelé folyton erősödött és az alsó szakaszon a májusi árhullámnál magasabb vizállások mellett tetőzött. A zöldár levonulása után a nyári és őszi esőzések hatására augusztus, szeptember és november hónapokban találunk még jelentősebb árhullámokat.Ezek közül a legmagasabb és legtartósabb a novemberi volt. November végével megindult a folyó általános apadása és az év végére a viz szine a közepes vízállásnál lényegesen alacsonyabbra szállt le. A Tisza egész szakaszán január 1-én már állt a jég. Kivéve a Terebesfejérpatak-Tekeháza közti szakaszt, ahol a jég január 5-12-e között állott meg,A kemény télnek megfelelően a Tiszát is hosszú ideig boritotta jégtakaró.A jég legnagyobb vastagsága 40-50 cm volt.A jégzajlás március második felében indult meg és a Dunához viszonyítva aránylag simán folyt le. Az év végén —tehát az 1941, viz járási év e- lején,— a jégzajlás december 10-15-ón indult meg; december 20-tól a jég már mindenütt megállt, A Duna és Tl3za mellékfolyói. Az 1940.év rendkívüli vízjárását a mellékfolyókon is tapasztaltuk.Az év legkisebb vízállása e- gyik mellékfolyón sem érte el a nyilvántartott legkisebb vízállást. Az évi középvizállások is általában jóval magasabbak voltak a legutóbbi évtizedre számított középvizállásoknál.Az árvizek szintje is viszonylag magas volt. A Kapos, Hemád és Berettyó árvizei túllépték nyilvántartott legmagasabb vízállásaikat. A márciusi, májusi és júniusi, valamint a novemberi áradások valamennyi mellékfolyón jelentkeztek. Ezeken kívül a Bábán és Dráván szeptember és októberben, a Kapóson és Sión szeptemberben, az TJngon, Latorcán és Bodrogon pedig augusztusban észleltek még jelentékeny árhullámokat. Az évi legmagasabb vízállásokat a legtöbb mellékfolyón a márciusi jeges árvizek során mérték.A Dráván szeptember elején, A Ta- racon é3 a Sebes-Körösön az év legmagasabb vízállásait május végén jegyezték fel. Jeget a mellékfolyókon januártól március végéig és december elejétől —néhány helyen már november végétől — észleltek. A jégzajlás valamennyi mellékfolyón márciusban indult meg, március végére к a jég levonulása mindenütt befejeződött. A mellékfolyókon több helyen jégtorlódások is keletkeztek, melyek következtében árvízkárok és mutatkoztak, A jéglevonulás során csaknem mindenütt rendkívül magas és veszélyes jege3 árvizek jelentkeztek. /.'Lásd még а В.II.fejezet 6.pontjában közölt áttekintést.:/ 13 -
