Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
Az októberi esőzések hatására a hónap végére jelentős árhullám keletkezett, amelyet hamarosan szokatlan decemberelejei árhullám követett. December 10 után megindult a folyó általános apadása és az év végére a közepes vízállásnál lényegesen alacsonyabbra szállt le a viz szine. A mérce- állomás neve Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás 1939 1929/38 1939 1929/38 1876/1938 1939 1929/38 1876/1938 c e n t i m é t e r b e n Tiszaujlak-60-9 138 485 485 /1933/-148-134-134 /1937/ Vásárosnamény-29 15 376 848 9C0 /1888/-179-192-224 /1923/ Tokaj 73 138 502 856 872 /1888/-126-104-142 /1904/ Szolnok 101 147 586 894 894 /1932/-182-156-180 /1904/ Csongrád 70 93 572 924 929 /1919/-276-255-274 /1921/ Szeged 135 144 579 923 923 /1932/-184-186-222 /1921/ Zenta 175 183 582 886 886 /1932/-118-130-182 /1921/ Titel 290 296 601 671 671 /1937/ 14-34 1-501/1909/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A Tisza egész szakaszán január 1-én már állt a jég. Kiváltéi csak a Vásárosnamény körüli rövi~ debb szakasz volt, ahonnan a jég már előzőleg levonult. A jégzajlás január 17-20. között indult meg és néhány nap múlva a folyó már teljes hosszában jégmentes volt. A jég legnagyobb vastagsága január közepén 24-28 cm volt. Az év végén a jégzajlás december 20-23. között kezdődött és 24-28-ától a jég már mindenütt megállt. A Duna és Tisza mellékfolyói. A mellékfolyók vízjárását az 1939.év csapadékbősége jellemzi. Rendkivüli kisviz - kivéve a Rábát /Körmend/ - seholsem mutatkozott. Az évi középvizállás általában a legutóbbi évtizedre számított közepek felett volt. Az árvizek szintje a legtöbb mellékfolyón viszonylag alacsony volt. Csak a Sajó és az Ipoly legnagasabb vízállásai közelítették meg a nyilvántartott legmagasabb vízállást. A nagyobb mellékfolyók néhány mérceállomásának jellemző vízállásait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: /: A vonalkeret jéggel befolyásolt vizet jelöl.:/ A folyó A mérceállomás neve Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás 1939-ben 1929/38 1939-ben eddig ismert 1939-ben eddig ismert c e n t i m é t e r Rába Kö rmend 23 41 250 490 /1925/-24-8 /1934/ Vág Tornóc 40 15 385 636 /1903/-67-108 /1921/ Ipoly Ipolyszakálloo 193 116 458 464 /1937/ 32 3 /1923/ Kapos Kurd 56 60 325 346 /1937/ 9-30 /1931/ Dráva Barca-43 6 239 387 /1916/-149-181 /1933/ Tarac Dombó 93 71 151 350 /1933/ 70-10 /1931/ Szamos Csenger-25 39 314 743 /1888/-64-68 /1935/ Bodrog Bodrogszerdahely 152 219 484 803 /1924/ 27 22 /1921/ Sajó Bánréve 108 85 406 406 /1939/ 26 1 -37 J/1908/ Hernád Hidasnémeti 41 37 255 311 /1937/-22 1-42 1/1898/ K-Körös Békés 96 70 827 862 /1919/-104-118 /1935/ H-Körös Gyoma 115 95 736 873 /1919/-92-116 /1930/ Maros Makó 49 47 358 580 /1932/-42-78 /1905/ 13
