Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
Az évi lefolyási görbéket végigtekintve, január elejétől kezdve Dunareraetétól lefelé enyhe áradást tapasztalhatunk. Különösen Dunaadony és Dunaföldvár között mutatkozott január közepén erősebb, 1-2 méteres áradás, éspedig a helyi jógtorlaszok duzzasztó hatására. Január második felében az álló jég mindenütt megindult, mire a folyó teljes hosszában apadni kezdett. Ezután azonban májusig minden hónapban levonult egy-ogy árhullám, A zöldár levonulásával lassú apadás indult meg, amelyet augusztus közepén újabb rövid áradás szakitott meg. Az év legnagyobb árhulláma az év folyamán november második felében lépett fel, amikor pedig általában a legkisebb vízállások szoktak jelentkezni. Az árhullám december elején tetőzött és ekkor észlelték az év legmagasabb vízállásait. Az 1939.évi vizjárás rendellenességére megemlítjük,hogy utoljára 1885-ben, tehát 54 évvel előbb, vonult le a Dunán az évi legnagyobb árhullám december hónapban, de akkor is az egyes vízmércéken 1*5 méterrel alacsonyabb áradás mellett. Az 1939.decemberi árhullám levonulása után rohamos apadás indult meg, úgyhogy az év végére már mindenütt az évi közepes, vízállásnál a- lacsonyabb vízállást észleltek. Álló jég januárban csak a Gönyü feletti és a Budapest alatti szakaszon mutatkozott. Január vége felé a Duna már teljes hosszában jégmentes. A jégviszonyok a vízállásokat nagyobb mértékben csupán a Du- naadony-Dunaföldvár közötti szakaszon befolyásolták. Itt az álló jég duzzasztó hatására 1-2 méteres viz- szinemelkedéseket mértek. A jégzajlás az év végén, december 26-28-án indult meg, december végéig azonban a Jég még seholsem állt meg. A magas vízállások következményeképpen a gázlóviszonyok 1939-ben még az előző évi helyzetnél is kedvezőbben alakultak. A Gönyü alatti szakaszon gázlókitüzésre ebben az évben sem került sor. Az Oroszvár Gönyü közötti szakaszon 6 gázlót észleltek, melyek közül a bakai /1821 fknv/, a nagybajcsi /1802 fkm/, a csicsói /1798 fkm/ és véneki /1797 fkm/ gázlókban csupán február első felében észleltek 25 dm-nél kisebb mélységet. A kisbodaki gázlót /1826 fkm/ február elején és végén, valamint március elején, a bósi gázlót /1819 fkíV pedig megszakításokkal augusztus közepétől október elejéig kellett kitűzni.A legkedvezőtlenebb gázló februárban 17*5 dm-rel, márciusban pedig 22‘5 dm-rel a kisbodaki gázló volt. Augusztusban 23 dm, szeptemberben 22 dm és októberben 23 dm mélységgel a bősi gázló volt a legkedvezőtlenebb. Végeredményben a gázlók tartóssága a következőképpen alakult: 18 dm-nél kisebb vízmélységet összesen 2, 20 dm-nél kisebbet 7 és 25 dm-nél kevesebbet 65 napon át mértek. A részleteket а В.II.fejezet 6-8. pontja alatt közölt rajzok tüntetik fel. A Tisza. A Tisza 1939.évi vízjárását az átlagosnál kisebb vizbőség Jellemzi. A folyón veszedelmes áradások seholsem jelentkeztek. Amint a túloldali táblázat mutatja, az évi középvizállás valamennyi mércén kisebb volt, mint a 10 éves közép, /rtóivel a Tiszán az árvizszin emelkedőben, a kisvizszin pedig süllyedőben van, a többévti- zedes átlaggal való összehasonlítástól eltekintünk.:/ Az év legmagasabb vízállása legtöbb helyen 300-370 centiméterrel, Vásárosnaménynál 520, Titelnél pedig 70 cm-rel volt alacsonyabb, mint a legnagyobb nyilvántartott árvizszin. A kisvizek az egész szakaszon rendkivül alacsonyak voltak és azok szélső értékei több állomásnál az eddig nyilvántartott legkisebb vizszinnél is alacsonyabbak voltak. Az év legkisebb vízállásait - Titel kivételével, ahol január 3-án mérték - mindenütt szeptember közepén észlelték. A Tisza 1939.évi vízállásait vizsgálva feltűnő jelenség a január második felében levonuló magas árhullám, melynek magassága Tokajig csak centiméterekkel maradt az év legmagasabb vízállásai alatt.Tokajtól lefelé az árhullám fokozatosan ellaposodott, úgyhogy Szegednél magassága már 2 méterrel maradt az évi legnagyobb viz szintje alatt. Februárban és márciusban a vizállás alacsony volt. Március végén azonban újabb áradás indult meg, amely Vásárosnamény-Csongrád között évi legmagasabb szintjét érte el. A folyó ezután rohamosan apadt. A zöldár május elejétől junius elejéig tartott. Tiazaujlaknál, valamint Csongrád- tól lefelé ekkor észlelték az év legmagasabb vízállásait. A zöldár levonulása után az apadást Julius végén kisebb árhullám váltotta fel. Zentáig az év legkisebb vízállását szempteraber 14-20 között észlelték 12 -
