Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
dig 100 ^í-kal is nagyobb volt a törzsértéknél. Legnagyobb eltérés Cibakháza vidékén mutatkozott, ahol elérte a +120 $-ot. Az átlagnál kevesebb csapadékot csak a Dunántúl nyugati részén, Vas, Veszprém és Zala megye kis- részén, a Felvidék keleti határszélén, valamint Kárpátalja területének felén észleltek. A mélypont -39 $6 hiánnyal Plajszkán volt. Az április 1-től szeptember 30-ig terjedő öntözési félév csapadékviszonyait szem-- lélteti a 4/ alatti térképpár. A csapadék összege az ország területének 90 $-án 300 mm-nél több volt. Ennél kevesebb csapadék csak a Csepelsziget környékén, továbbá Kárpátalja és az Alföld peremvidékén esett? Az ország nagy területein 400 mm-nél is több volt a csapadék. 500 mm-nél is több eső hullott a Felvidék és Kárpátalja jelentékeny részén, valamint a Kisalföld és a Dunántúl egyes vidékein. A Felvidék és Kárpátalja kisebb területein 600 és a kárpátaljai А1э0ка1осза vidékén a 700 mm-t is meghaladta a csapadék. /757 тщ/ Az átlaghoz viszonyítva az ország területének mintegy felén több, felén pedig kevesebb volt az eső mennyisége. A csapadéktöbblet szabálytalan megoszlást mutat. A Kisalföldön kisebb területen, valamint a Felvidéken és az Alföldön többfelé a többlet meghaladja a 40, sőt az 50 ^&-ot is. A legnagyobb eltérést, 64 ^-ot Erdőteleken észlelték. Az átlagnál kevesebb csapadékot kapott az öntözési félévben a Dunántúl nyugati és déli része, a Börzsöny vidéke, a Bükk-Eperjes-Tokaji-hegységtól keletre fekvő terület, Kárpátalja nagy része és az Alt föld kisebb-nagyobb foltjai és északkeleti részén egy nagyobb összefüggő terület. A csapadékhiány a Dunántúl nagy területén -20 ^>-nál, egyes részeken pedig -30 $-ná1 is nagyobb. Az Alföld északkeleti peremvidékén és Kárpátalján a csapadék összege számottevő területen -30, sőt -40 ^-lcal is kisebb a törzsértéknél. Legnagyobb a hiány Eezón, -60 $>. A napi csapadékadatokat ábrázoló 5./ alatti rajz a csapadék időbeli eloszlásának részleteit világítja meg. Az 1938. évi Évkönyv 16 csapadékmérő állomásán túl további i2 állomás napi csapadékadatait 'tüntettük fel. Részletes tanulmányok céljaira azonban az igy közölt 28 állomás a- datai sem elegendők; ezekhez a Meteorológiai Intézetben őrzött kézirati anyag is szükséges. A rajz mindazonáltal hasznos segédeszköz és támpont lehet további vizsgálatok anyagának kiválogatásához. A legtöbb csapadék májusban esett. Nagyon csapadékos volt október és november is. A legszáraI zabb hónap április, majd február és julius volt. A március végén lehullott csapadék úgy a Duna, mint a Tisza vízrendszerében áradásokat okozott. Az áprilisi szárazság ugyan rohamoe apadást jelentett, a május elején meginduló esőzések azonban folyóinkon uj árhullámokat okoztak. I Az október-végi, valamint a december-elejei bőséges csapadék hatására folyóinkon ismét áradások jelentkeztek. Feltűnő és szokatlan a december elején levonult árhullám, amely több folyón, különösen a Dunán, magas vízállásokat eredményezett. Az év legmagasabb vízállásait is a Dunán ennél az árhullámnál észlelték. Az 1938/39 év telén észlelt hóvastagságokat 22 állomásra a 6./ alatti ábra tünteti fel, A hóvastagságok közlése az 1939. évi Vizrajzi Évkönyv ujitása, amelynek rendszeres közlése néhány év múlva az összehasonlításokat is lehetővé fogja már tenni. A hó alakjában hullott csapadék túlnyomó része december végén és január elején jelentkezett. Legnagyobb hóvastagságokat a Mátrán /:Kékes:/ és Kárpátalján /:Absineci vizfogó gát:/ észleDték. A havi csapadékmennyiségek 7./alatt bemutatott rajza az időbeli összevonás révén részben jobban kidomborítja a csapadékmegoszlás jellegzetességeit, részben lehetővé teszi a 140 -
