Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
törzsértékekkel való összehasonlítást. Mintahogy a napi csapadékadatokát feltüntető 5./ alatti ábrán az állomások száma növekedett, úgy itt is 28 állomás adatai szerepelnek a multévi 16-tal szemben. Feltűnő a májusnak és októbernek általános, márciusnak és novembernek az ország nagy részében mutatkozó csapadékbősége. Mig az áprilisi és februári csapadék mindenütt a törzsértékek alatt maradt, addig február, július és szeptember hónapokban legtöbb helyen az átlagnál kevesebb csapadék esett. A 8./ alatt közölt rajz 4 állomásra a Wild-müszerrel megállapított párolgásmennyiségeket tünteti fel. A párolgás évi összege Budapestnél közelítőleg egyenlő a sokévi átlaggal»Bajánál több, Siófoknál és Tárcáinál pedig kevesebb annál. Szembetűnően nagy a párolgás áprilisban és júliusban,amikor viszonylagosan kevés csapadék hullott. Legkisebb a párolgás májusban, októberben és novemberben, ami a bőséges csapadékkal függ össze. A legnagyobb havi párolgásmennyiséget, 164 mm-t, júliusban Bajáról jelentették. — A 9./ alatti táblázat 246 állomás havi és évi csapadékmennyi s é g e i t sorolja fel és részletadatokkal egészíti ki az előző ábrákkal adott képet. A csapadékos na* pok száma rendkívül változatosságot mutat s igy még ugyanazon országrészre sem lehet általános következtetést levonni. Iszkán, Kárpátalján volt a* legtöbb esős nap /:151:/, Szécsiszigeten Zala megyében pedig a legkevesebb: 67. A rövid idő alatt hullott nagy __csapadékok 10/a. alatti táblázatából a 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességére lehet következtetni.A leghevesebb felhőszakadást szeptember 15-én a Komárom megyei Erdőtagyoson észlelték, amikoris 7 perc alatt 17 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 405 liter/mp.ha volt. Csurgón /:Somogy megye:/ május 11-én hullott 25 perces zápor hevessége 264 liter/mp.ha,Zalaegerszegen május 6-án esett 5 perces zápor hevessége pedig 224 liter/mp.ha volt. Az említetteken kivül még a következő záporok tűnnek ki hevességükkel: a Soltvadkerten /:Pest megye:/ észlelt május 12-i 15 perces zápor 223 liter/mp.ha, a Szentlászlón, Somogy megyében junius 14-én hullott 45 perces zápor 167 liter/mp.ha mennyiséggel és a junius 21-én Aggteleken /:Gömör megye:/ esett 90 perces zápor 164 liter/mp.ha hevességgel. Az 1939 év legnagyobb rövididejű csapadéka az aggteleki zá» por volt. A csapadék mennyiségének és az eső hevességének az időtartammal való összefüggését grafikusan külön nem ábrázoljuk. Ilyen összefüggéseket ugyanis csakis egységes csapadékviszonyokat mutató vidékekre célszerű összeállítani. 10/b. alatt a 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel. Január, február, április és december hónapokban 24 órás, 50 mm-nél nagyobb csapadék nem volt. A többi hónapokban, különösen májusban, júniusban és szeptemberben rendkívül gyakori volt az 50 mm-nél nagyobb csapadék. Közöttük első helyen a május 23-i felhőszakadás áll, amikor a fejérmegyei Felsődobos pusztáról 101*0, Gordisáról /:Baranya megye:/ 100*8, Kisbérről /:Komárom megye:/ pedig 99*0 mm csapadékot jelentettek. Közeljár ehhez a szeptember 15-i nagy esőzés, amikor Nógrád megyében Bóna-Gusztávtárón 101*0, Mátraverebélyen pedig 83*6 mm csapadékot észleltek. A május 21-i, a junius 11-i, a junius 19-i és a szeptember 15-i esőzések mennyiségükkel és kiterjedésükkel tűntek ki. Ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. b./ Hőmérséklet. Az 1939,év hőmérsékleti viszonyait a havi középé*rtékekkel,a 30 éves átlagoktól való eltérésekkel, végül a hónap folyamán előfordult legnagyobb felmelegedések és lehűlések értékeivel az alábbiakban ismertetjük. 141 -
