Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)

kon a Dunántúlon, a Duna-Tiszaköz északi részén, nagyobb területen a Felvidék és Kárpátalja több vidékén. 300 mm-t is meghaladta a csapadék a főváros környékén, a Börzsöny, a Mátra- és a Bükk-hegység vidékén,valamint a Felvidék északi peremén és Kárpátalja egyes részein. Legtöbb volt a tavaszi csapadék Diósjenőn: 397 mm, Jolsván és Versegen: 365 mm.

A 30 éves átlagot a tavaszi csapadék az ország területének 80 fi-An meghaladta. A Dunántúl nagy részén 40 fi-os, északi felén 60-80, sőt helyenként 90 “fi-n&l is nagyobb többlet mutatkozott. Legnagyobb a többlet Győrött: 106 fi. A tavaszi csapadék a Kisalföldnek legnagyobb részén az átlagot több mint 40 fikái , a nyugati részen pedig 60-70 fi-kai haladta meg. A Felvidék legnagyobb részén 50-100 fi-kal esett több az átlagnál. Jászén 128 fi volt a csapadéktöbblet. Az Alföldnek több mint felén ugyancsak nagyobb a többlet 50 fi-n&\ és a csapadék helyenkint az átlag kétszeresét is meghaladta. Legnagyobb volt a többlet Versegen: 145 fi, amely egyúttal országos viszonylatban is a legnagyobb csapadéktöbblet volt. Kárpátalján a csapadéktöbblet helyenként 40-50 fi-os, sőt 70 $-os volt.

A 30 éves átlagnál kevesebb tavaszi csapadék esett a Dunántúl nyugati határszélén és déli felének nagy részén. A mélypont Mecsekszabolcsnál volt, ahol a csapadékhiány -44 fi volt. Hiány mutatkozott még a Tiszántúl északkeleti részen és Kárpátalja nagy részén.A hiány 40 fi-kal Plajszkánál érte el a mélypontot.

A nyári /:junius. Julius, augusztus:/ csapadékban az ország különböző vidékein nagy eltérések mutatkoznak. 250 mm-nél több csapadék hullott a Dunántúlon a Kapos vidékén, valamint a Kisalföldön és az Alföldön kisebb-nagyobb foltokon. A Felvidéken, Kárpátalján és Heves megyében kisebb területeken 300 mm-nél nagyobb csapadék is esett. A nyári csapadék 371 mm-rel Rozsnyón volt a legnagyobb.

Baranya és Fejér megye nagy részén, valamint a Rábaköz vidékén 150 mm-nél, sőt kisebb területeken 125 mm-nél is kevesebb volt a csapadék. Egyes foltpkon a csapadék a 100 mm-t sem érte el. A mélypont 96 mm-rel Kiskonáromnál volt.A Kisalföldön, az Alföldnek déli részén és északkeleti peremén, a Felvidéken pedig a>Cserhát és a Sajé-Hernád körül szintén voltak kisebb-nagyobb területek 150, sőt 125 mm-nél kevesebb csapadékkal. Legkevesebb csapadékot Bező mért: 67 mm-t.

Az átlagnál több volt a nyári csapadék a Dunántúlnak egyharmadán, csaknem az egész Kisalföldön, az Alföldnek több mint felén, a Felvidéknek mintegy egyharmadán és Kárpátalja kis részén. A csapadéktöbblet a Dunántúlon több helyen meghaladta a 20-30 fi-ot, a Kisalföldön pedig kisebb foltokon az 50-60 fi-ot is.Az Alföld több vidékén nagyobb területeken 40 fi-nál, kisebb területeken 50-60 fi-nál is nagyobb a többlet. Kivételesen nagy az eltérés Erdőteleken, ahol az átlagnak éppen kétszerese esett. A Felvidéken kis területen 60-70 cfi-oa a többlet. Kárpátalján csak egy helyen érte el a többlet a 40 fi-ot.

A nyári csapadékhiány a Dunántúl sok helyén meghaladja a -20 fi-ot. Mélypontja Zala megye déli részén van, ahol a hiány -50 ^-nál is nagyobb volt. Kiskomáromban és Bánokszentgyörgyön -58 fi. Az Alföldön és a Felvidéken több helyen -30 fi-nél nagyobb hiány mutatkozik. Kárpátalján a nyári csapadék több helyen -40 ^-kal is kisebb volt a törzsértéknél. Az eltérés legnagyobb Bezőn volt: -73 fi.

ősszel /:szeptember, október, november:/ igen sok csapadék hullott. Az ország túlnyomó része a 200-300 mm-es csapadékövbe esett. 300 mm-nél bővebb csapadéku foltok valamennyi országrészen láthatók, főleg azonban Kárpátalján. Legtöbb csapadékot Páskóc /:Bereg megye:/ mért: 367 mm-t. A Dunántúl nyugati részén, a Duna-Tiszaközön egy nagyobb folton, valamint a Tiszántúl keleti és északkeleti részén 200 mm-nél kisebb csapadékot észleltek. A Felvidék keleti részén 150, sőt 125 mm-nél kevesebb csapadékot is mértek. A mélypont 118 mm-rel Hidasnémetinél és 113 mm-rel Hernádcsánynál volt.

A 30 éves átlagot az őszi csapadék az ország területének több mint 80 fi-An meghaladta. A csapadéktöbblet valamennyi országrészen nagy területen nagyobb volt az 50 fi-nál. Kivétel csak Kárpátalja, ahol csak kis terület esik az 50 fi-on felüli övezetbe. A Dunántúlon és a Kisalföldön kisebb-nagyobb foltokon 60-70 fi-ná1 nagyobb volt a csapadéktöbblet. A főváros környékén a többlet 90 fi, a Kisalföld egy részén pedig 100 ^-nál is nagyobb. A Felvidék jelentékeny részén az őszi csapadék 70 fi-kal, kisebb foltokon pe139 -