Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
Vfo vk vfo a keresztszelvény alakjának jellemzésére, Körös visszaduzzasztása magasra emelheti a Tisza vizállását, anélkül, hogy a hozam tényleg nagy lenne, в igy a Körös minden vízállásához a Tiszának más-más vizmennyiséggörbéje tartozik. A vízmennyiség itt csak mindkét egyesülő vizfolyás vízállásának függvényében, görbesereggel volna ábrázolható. Ilyen görbék szerkesztésére azonban még nem kerülhetett sor. 5. A vizmérési adatok közlésénél két szempontot tartunk irányadónak. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről »másrészt adatainkkal lehetővé kívánjuk tenni a vízmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszíni sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait ás a vizszinesését, vagy csupán a vízgyűjtőterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők: Vk középsebesség, a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszíni sebesség, a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességnek viszonya /ifelszini sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz:/, a vízgyűjtőterület kaf-éről lefolyó vízmennyiség lit/mp-ben, vagyis fajlagos vízhozam /:a vízgyűjtőterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz:/ vizszinesés cm/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk, viztükörszélesség, ke resztszelvényterület, középmélység, legnagyobb mélység, fenékig menő mérésekből számított vízmennyiség, felszini sebességből számított vízmennyiség, a fenékig menő mérésekből meghatározott és a felszini sebességekből számított ■»о vízmennyiségek viszonyszáma, amely főképpen árvíznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas. 6. Külön tábla ad áttekintést az 1938/39-i tél .jégviszonyairól. Az ábráról a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továbbá a jégtakaró mindenkori vastagsága is leolvasható az észlelők jelentései alapján. 7. Ez alatt a cim alatt 159 vizmérceállomás vizéllásgörbéjét közöljük. A tavalyi évkönyvtől eltérően ebben az évkönyvben mindazoknak a vizmérceállomásoknak vizállásgörbéjét megadjuk,amelyeknek észlelési anyagát /:3-4.alatt:/ közöltük. A görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg, vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyóra vonatkozó görbék közé vannak iktatva. - így jobban kitűnik az egyesülő vízfolyások mindenkori egymásrahatása, a főfolyó árhullámainak levonulását pedig mégis elég könnyű követni, mert a mellékfolyók vizállásgörbéi vékonyabb vonallal vannak rajzolva,mint a fófolyóé. Megyjegyzés; az agárdi vizmérce 0-pontját 1939.VII.31-én 50 cm-rel, 1939.VIII.1-tól pedig további 50 cm- rel, tehát összesen 100 cm-rel süllyesztettük le. Ennek megfelelően а VII.31-i vízállás 50, а VIII. l-től XII.31-ig terjedő vízállások pedig 100 cm-rel magasabbak,mint a vizállásgörbé megfelelő pontjai. Q. A hajózási viszonyok ée a szabályozási munkálatok eredményének nyilvántartását szolgálják a « dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai. Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük annak a 3 vízmércének vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gönyü és Budapest:/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi szakasz mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket S P mk= I m„ Q Qo S = я- 9 -
