Vízrajzi Évkönyv 44., 1939 (Budapest, 1940)
és a különböző mélységek gyakoriságát és tartésságát. 9.Ebben a pontban a talajvizszinmegf igyelésjek anyagát foglaltuk a víztani év szerinti kimutatásba. A november 1-ével kézdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizállést nem számítottuk ki: félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, ahol az észlelés mór évek óta folyik, a többévi átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszíni vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban,az összefüggések érzékeltetése végett, néhány vízmérce adatait is felsoroljuk. Időjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét az 1939, év időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A leírást 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév csapadékeloszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott szerepel az 1901/30 évi átlagokkal való összehasonlitás. Helyszűke Alatt nem lehet az ország területén meglévő 925 csapadékmérő állomás észlelési anyagát közölni. Az alább felsorolt fejezetek mégis némi betekintést adnak a csapadék időbeli eloszlásába. 5. alatt 28 állomás napi csapadékadatait rajzban tüntettük fel. Az előző évi 16 állomáshoz képest ez további 12 állomást jelent. Az 1 mm-nél kisebb csapadékot pont jelöli, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 6. 22 állomásra bevezettük az 1938/39 telén hó alakjában hullott csapadék rajzban való feltüntetését. 7. A rajzon 28 állomás /:1938-ban 16 állomás volt:/ havi csapadékösszegeit tüntettük fel, a 30- éves átlagokkal való összehasonlítással. Az ábráról szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag száraz vegy nedves volta és az 1939 évi, valamint az 1901/30.évi átlagos havi összegeket is le lehet olvasni róluk. 8. alatt a párolgás alakulását szemléltetjük 4 állomás havi összegeivel. A 30-éves átlagokkal való összehasonlításról itt is gondoskodás történt. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő műszerek adta e- redmények nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak összehasonlító vizsgálatokra alkalmasak. 9. alatti kimutatásunk 246 állomás /:1938-ban 216 állomás volt:/ havi és évi csapadékösszegeit tartalmazza. Ezeken kívül a táblázat megadja 1./ az állomások földrajzi helyzetét és magasságát, 2./ párhuzamba állitja az évi összeget az 1901-1930 évi átlaggal ^törzsértékkel:/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nél nagyobb csapadékkal:/ a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékot. 10. Külön fejezetet szenteltünk a rendkívüli csapadékoknak. A nevezetesebb rövididejű nagy esők adatainak felsorolását 4 térkép egésziti ki. A nagy csapadékok mennyiségének és időtartamának ismerete bizonyos méretezési feladatok megoldásánál, a mértékadó csapadék meghatározása szempontjából lehet fontos, 11» alatt 8 állomás /:1938-ban 4 állomás volt:/ hómérsékleti adatait ábrázoljuk 5-napos és havj közepekkel. Az 1939. évi értékek mellett összehasonlításul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat a m. kir. Országos Meteorológiai és Pöldmágnesség'i Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá "Az Időjárás" cimü folyóirat nyújtanak. A nyomtatásban nem közölt észelési adatok a Meteorológiai Intézettől kéziratban szerezhetők meg. A trianoni országterület meteorológiai állomásairól az 1935. évi évkönyvünkhöz mellékelt és Intézetünkben külön is kapható "Magyarország vízrajzi és meteorológiai állomáshálózata 1936" cimü, 1:750,000 méretarányú térkép ad áttekintést. Az 1901/30-évi átlagos havi és évi csapadékadatokat dr. Hajóssy Ferenc közölte a Vízügyi Közlemények 1934.évi 2.számában megjelent tanulmányában. A visszacsatolt területek állomásaira /még nem jelent meg térkép és az átlagos csapadékmennyiségek sincsenek nyomtatásban közzétéve:/ ezek a megjegyzések még nem vonatkoznak. 10 -
