Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
В./ ÉSZLELÉSI ADATOK ES FELDOLGOZÁSUK I. ALTALANOS TUDNIVALÓK. I- аЛч-Avb 4 уЛпг^А- , ел-j, Az évkönyv udatait csak az használhatja helyesen, aki- az alant közölt- általános tudnivalókkal ■tisztában van. A következőkben a tudnivalók a fejezetek sorrendjében vannak összefoglalva. Viz.járási rész. ЪМ' A vizjárási rész 9 cim alatt JtöziA az 193^. év felszíni- és talajvizviszonyaira, továbbá a Duna gázlóira vonatkozó adatokat. V 1. alatt az 1938.év vizjárási viszonyainak rövid összefoglaló jellemzését találja meg az olvasó. 2. A könnyebb tájékozódást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes, ill. folyóvizek szerinti jegyzéke. amelyet, - hogy könnyen fellapozható legyen, - színes kartonlapra nyomattunk^- ork/.J 3-4, A vizmérceállomé3Qk észlelési anyagának közreadásánál (azt-tartjuk szem előtt, hogy minden t o. \jfontosabb vízfolyásunknak legalább egy mércéjéről /:ebben a kötetben összesen 51 vízmércéről:/ adjunk V-' részletes adatfeldolgozást. Ez a törekvés nyomási okokból lehetetlenné teszi, hogy a vízmércék természe, tes vízrajzi sorrendjükben kövessék egymást,úgyhogy 100 vizmérce kevésbbé részletesen feldolgozott anyac.. ga az előbbiekét követi /:lásd 4.alatt:/. Egy-egy részen belül a sorrend a vízrendszer természetes rendjének felel meg.Az állomások tehát a viz folyása szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után W a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozók közé V - L 'T|ív g vannak sorozva. A két helyen való keresgélés pkozta kényelmetlenség csak akkor fog megszűnni, ha fokozaI '' Wtvw 1 . tosan minden vizmérceszelvénynél áttérünk^a. részletes adatfeldolgozásra, ami azonban vízgazdálkodásunk ytAt \ f. ■* mai^eléggé külterjes állapotában még nem indokolt. A köteles takarékosság az oka annak, hogy az évkönyv г /vA_' К unem közli valamennyi vizmérce észlelési anyagát. Az elsősorban tanulmányi célokat szolgáló vízmércék ada-t«itT amelyekre ritkán van szükség,e*é»t nem tettük közzé. Az észlelési ivek az intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak. ч rvrv^«M/tÁA.cA. w ( \ kz egyes vízmércék anyagát összefoglaló táblázattó \fej lécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint, a részletes adatokat tar- talmazó vizmérceállomásokét a budapesti Széchenyi Lánchíd tengelyére vonatkoztatva is megadjuk. A tiszai vízmércéknél az 1929-31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helysz inrajza, hosszszelvénye és kereszt- szelvényei" c. műben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék nulla- 0 pontjának magassága még nem minden esetben vonatkozik az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére, ezért minden magassági adatnál külön jelezzük az alapfelületet.A mércefnullpontok magassága után irott jelek jelentése i,(' . /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelületére vonatkozó magasság'} /:a hálózat kiindulópontja a régi katonai hálózat nadapi. főpontja:/} /V.O./ a Vízrajzi Osztály szintezése /:alapfelülete a régi katonai hálózatéval egyező:/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság; /cseh/ a volt csehszlovák vízrajzi szolgálat'előttünk iemeretlen alapfelületre vonatkoztatott — magassági adata.- 5 -
