Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
A közölt napi vizállásadatok április és szeptember ЪО-^Ц közt a reggel 7 órai, egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik. Az észlelők feljegyzéseit általában minden javitás nélkül közöljük. A szomszédos mércék adatai alapján közbepótolt értékek zárójelbe vannak téve.Az évi legkisebb vizállást a szám fjsY aláhúzása /-26/ a; /legnagyobb vizállást a szám 3 oldalról való körülkeritése /I 450|/ emeli ki. A naponkint! mérceleolvasások közül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az álló jeget folytonos, a zajlót szaggatott vonal jelöli. /:Régebbi kiadványainkban két, illetve egy csillag volt a jel.:/ Ezáltal feltűnően kívánjuk jelezni, hogy ezeknek az adatoknak a használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk az év egyes hónapjaiban észlelt d 'y 1 I legkisebb, legnagyobb és középvizállást. " j.в, . A folyó vízjárásának jellemzésére valamennyi mércénél közöljük aí)legkisebb és legnagyobb vizállást, továbbá a legutóbbi tiz év havi és évi jellemző vízállásait is. A mederváltozások miatt hosszabb i’ ■ ■ 'Ач dószak adatait nem-tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan medermélyülések követ/.'■ keznek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a most érvényes vizmennyiséggörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízmennyiségekre gépiesen következtetni. A közölt értékek csak a mérceszelvény vízjárásának jellegét adják meg. /-.Egyes, különösen a felszabadult területen lévő mércéknél csak 5-7 éves időszak jellemző vízállásai állanak rendelkezésre.:/ A jellemző vízállások megjelölésére az intézet 1930-ban a következő rövidítéseket vezette be: LKV ß legkisebb viz. A kérdéses mércén eddig előfordult legalacsonyabb vizállás. Változó meder e\ ^ ыА.' setében nem a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállást adjuk meghanem a legutóbbi 2-3 évtizedét,amelynek megismétlődése a jelenlegi mederviszonyok között is lehetséges. A számadat mellett az időpontot is kiírjuk. KV ß kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vizállás. Pl. 1928/37 évi KV4 a megjelölt tiz év alatt leolvasott legkisebb vizállás; 1938 januári KV £;az 1938.év legkisebb januári mérceleolvasása. KKV /f közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani középértéke. Megadja, hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek. Pl. 1928/37 évi KKV 4 a megjelölt tiz esz4 tendő évi legkisebb vízállásainak középértóke. /.-Egyes hónapokra is számítható, Pl. 1928/37 szeptember havi KKV # tiz egymáautáni év szeptemberi KV-einek középértéke.:/ KÖV 4 középvizállás. Valamely vizállásészlelési sorozat tagjainak számtani középértéke. Pl. 1938 évi KÖV fr az 1938.évi 365 reggeli leolvasás középértéke. NV к nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizállás, pl. 1938 júniusi NY. KNV к közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé. Pl. 1928/37 évi KNV 4 a megjelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke. LNV к legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé. ÁTV = átlagos viz. Az a mérceleolvasás5 amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor л, e-v 4 halad meg a vizállás,mint ahányszor alatta marad. /:182’5 napos^öO i° tartósságu vizállás:/ Mind a KV-nél és a LKV-nél, mind a NV-nél és a LNV-nél megkülönböztetjük a jeges és jégnélküli Й/ vízre vonatkozó leolvasásokat,mert a jég a rendes vizlefolyási viszonyokat megzavarja és igy a szélsőséges jeges vízállások nem jelentik egyúttal a legkisebb, ill. legnagyobb vizszállitást. A jéggel befolyásolt vizállást vonalkeret jelzi. Pl. LNV fi a legmagasabb jeges árvíz szintje. /:Az árvizet akkor is jegesnek minősítjük, ha magánál a mércénél sik viz volt ugyan, de a magas vizállást valamely lejjebb -Ц keletkezett torlasz visszaduzzaaztása okozta.:/ \ A szélsőséges vízállásoknál általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli adatokat adjunk, hanem olyanokat^ amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl.Budapestnél nem az 1838.évi 936 em-es jeges árvizszinmagasságot adjuk meg, mert a szabályozás ó6 T
