Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
Jég csak január első felében és december végén zavarta meg a dunai hajózást. Budapesten január 1-tól 16-ig és december 18-től 31-ig volt jég, január 6 és 14-e,továbbá 27 és 31-e közt állott»egyébként zajlott. A januári jégmegindulás veszedelmes torlódásokkal járt a Paks alatti szakaszon és válságos hely zetbe hozta Mohács városát. Itt 21-én 707 cm-en volt már a vizállás, - 7 cm-rel az addig észlelt legmagasabb viz felett, - mikor szerencsésen megindult a jugoszláv szakasz jege és a viz hirtelen leapadt. Túlságosan alacsony vizállás miatt a hajózás alig szenvedett.A Gönyü alatti szakaszon egyáltalában nem került sor gázlókitüzésre az év folyamán. Oroszvár és Gönyü közt a nagybajcsi gázlónál /:1802 km:/ október 27-e és november 6-a közt 15*5-16 dm volt a mélység; november 21-22-én és december 6-7, továbbá 16-19-én a véneki gázló/:1797 km:/bizonyult legrosszabbnak ugyancsak 16 dm-es mélységgel. Végered- . ményben 16 dm-nél kisebb mélységet összesen 20, 18 dm-nél kisebbet 53, 20 dm-nél kisebbet 70 és 25 dinnél kevesebbet 138 napon át mértek. A részleteket illetően а В.II.fejezet 6-8.pontja alatt közölt rajzokra utalunk. A Tisza. A Tisza 1938.évi vízjárását az átlagosnál valamivel nagyobb vizbőség jellemzi,anélkül azonban, hogy a folyó áradásai veszedelmes méreteket öltöttek volna. ' Amint az alábbi táblázat mutatja, az évi középvizállás valamennyi mércén nagyobb volt, mint a 10 éves közép. /:Mivel a Tiszán az árvizszin emelkedőben, a kisvizszin pedig sülyedőben van, a többévtizedes ,átlaggal való összehasonlítástól eltekintünk.:/ Az év legmagasabb vízállása a felső szakaszon 1*5- 2 méterrel, a Szamostorok alatt kereken 3 méterrel volt alacsonyabb, mint a legnagyobbként nyilvántartott árvizszint és a kisvizek is csak a Ti3zaujlak feletti szakaszon közelítették meg az 1928/37 évtized legkisebb vízállását, Tiszaujlakon alul magasabbak voltak nála. Középvizállás Legnagyobb vizállás Legkisebb vizállás A mérce- állomás neve 1938 1928/37 1938 1928/37 1876/1937 1938 1928/37 1876/1937 c ént i m é t e r b e n Máramarossziget 75 65 190 312 312 /1933/ 26 20-55 /1925/ Tiszaujlak-24 0 270 485 485 /1933/-126-134-134 /1937/ Vásárosnamény 44 10 518 848 900 /1888/-132-192-224 /1923/ Tokaj 167 132 570 856 872 /1888/-47-115-142 /1904/ Szolnok 191 139 621 894 894 /1932/-77-160-180 /1904/ Csongrád 137 83 605 924 929 /1919/-146-255-274 /1921/ Szeged 184 135 638 923 923 /1932/-87-190-222 /1921/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. A folyó vízállása januárban, februárban és március első napjaiban, - mint rendesen, - alacsony volt. Március derekán közepes árhullám töltötte meg a medret ős ezen a szinten maradt a víz сзакпет április 10-éig. A zöldár április közepétől junius elejéig húzódott el. Közben, május 10-18 közt érte el a viz az év legmagasabb szintjét /:Szolnokon 13-án 621 cm-t:/.A zöldár késői jelentkezésével magyarázható, hogy mind a májusi, mind a júniusi középvizállás jóval magasabb volt, mint a 10 éves átlag.A junius elején megindult apadást julius közepén kisebb árhullám szakította meg. Az augusztusi nagy esők a hónap végén szeptemberre átnyúló árhullámot okoztak, amely Szolnokon - ebben a hónapban szokatlan magasságon, - 498 cm-rel tetőzött./:Visk és Tiszaujlak közt ez az árhullára még a májusinál is magasabbra emelkedett,de a tiszaujlaki 270 cn-es tetőzés még mindig 2 cm-rel maradt az eddig itt észlelt legmagasabb vizszint a- latt. :/ Októberben rendkivül alacsony volt a vizállás: Szolnokon az 1928/37 évi közép 45 cm, az 1938,évi -36 cm! November első felében megjött a Tiszára jellemző őszi árhullám,de a viz még a partokig sem emelkedett.Decemberben alacsony volt a viz és különösen mélyre sülyedt a 20-a körüli erős fagyok következté1
