Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

Den. Ekkor jegyezték fel a tiszai mércéken az év legkisebb vizállását.

A jég január elején, a még decemberben megindult néhány napos zajlás után,az egész Tiszán megállóit. A Szamostorok felett január végére elment és februárban már Szolnok alatt sem volt álló jég, de Tokaj és Szolnok közt csaknem a hó végéig jégpáncél boritotta a folyót.Tiszadobról és Polgárról még március első napjaiban is jelentettek ritka zajlást. A jég legnagyobb vastagsága január végén 25-35 cm volt. A kemény fagyok hatására dec. 15-18-án ismét megindult a zajlás és az év végére csaknem végig beállott a folyó.

A Duna és a Tisza mellékfolyói.

A mellékfolyók vizjárása hü tükrözője az 1938.év átlagon felüli csapadékmennyiségeinek. Rendkívüli kisviz ezért sehol sem állott elő és az évi középvizállás általában a legutóbbi évtizedre azámi- tott közepek felett volt. Az árvizek szintje sehol sem közelitette meg a legmagasabbként nyilvántartott vizállást.

Tájékoztatóul ideiktatjuk néhány mérceállomás jellemző vízállásainak összefoglaló táblázatát. /:A vonalkeret jéggel befolyásolt vizet jelöl.:/

A folyó

A mérceállomás neve

Középvizállás

Legnagyobb vizállás

Legkisebb -vizállás

1938-ban

1928/37

1938-ban

eddig ismert

1938-ban

eddig ismert

c

ént

i m é t e

r

:

Rába

Körmend

38

43

326

490 /1925/

2-8 /1934/

Vág

Tornóc

31

11

460

636 /1903/-58-108 /1921/

Ipoly

Ipoly8zakállos

145

110

399

464 /1937/

40

3 /1923/

Kapos

Kurd

66

73

318

346 /1937/

15-30 /1931/

Dráva

Barcs-28

10

292

387 /1916/-141-181 /1933/

Tarac

Dombó

94

67

182

350 /1933/

62-10 /1931/

Szamos

Csenger

48

38

324

743 /1888/-24-68 /1935/

Latorca

Dombok puszta

125

128

635

758 /1932/

10

4 /1935/

Bodrog

B.szerdahely

245

214

540

803 /1924/

76

22 /1921/

Sajó

Bánréve

100

82

282

398 /1937/

44-37

/1908/

Hernád

Hidasnémeti

53

35

190

311 /1937/

6-42

/1898/

K-Körös

Békés

76

69

640

862 /1919/-84-118 /1935/

H-Körös

Gyoma

107

87

604

873 /1919/-76-116 /1930/

Maros

Makó

56

46

387

580 /1932/-39-78 /1905/

A márciusi, májusi és augusztusi erős áradások csaknem valamennyi mellékfolyóra jellemzők. Az Ipoly,Sajó és Bodrog vízrendszerében március végén-április elején jegyezték fel az év legmagasabb vizállását. A Rába, Kapos és a Dráva, továbbá a Szamos, a Körösök a Zagyva vízmércéin a májusi árviz volt a legmagasabb.Augusztusban észlelték a legnagyobb áradást a Vágón és Kárpátalja vizein. A Bodrog, a Szamos és a Körösök vízgyűjtőjében a jellegzetes novemberi árhullám is jelentkezett.

Jég a legtöbb mellékfolyón csak januárban,a Dunántúlon és a Körösök rendszerében csupán 20-25- éig volt. A Vágón és az Ipolyon februárban is volt kisebb zajlás, a Szamos, Bodrog és Sajó rendszerében csak a hó végére tűnt el a jég, a Taracról pedig még március 11-15-e közt is jelentettek zajlást. Az álló jég vastagsága 20-30 cm volt. /:Lásd még а В.II.fejezet 6.pontjában közölt áttekintést.:/

A Balaton.

A Balaton 1938. évi középvizállása a siófoki mércén 78 cm volt, 25 cm-rel alacsonyabb, mint az 1910-től 1934-ig terjedő 25 év átlagaként adódó 103 cm. Az év legmagasabb vizállása 106 cm, a legkisebb 48 cm volt a fenti 25-éves időszakban észlelt 157 és -36 cm-es szélsőségekkel szemben. A siófoki zsilip

megfelelő kezelése tehát a tó vizszinének ingadozását 58 cm-re korlátozta.

*

A tó felülete január 7-én fagyott be és a hó végén bekövetkezett néhánynapos felszakadástól eltekintve február derekáig volt jéggel boritva. Fonyódról 10-én, Siófokról 21-én jelentették a jég eltűnését. A jégpáncél legnagyobb vastagsága január 10-e körül 20-24 cm volt.