Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

II. VIZJÁRÁSI RÉSZ.

1. FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA AZ 1933. ÉVBEN.

A Duna.

A Duna évi középvizállása a budapesti vizmércén 234 cm volt, valamivel több, mint az előző 10 esztendőre számított 210 cm-es középérték. Mivel Budapestnél a meder állandő jellegű,az összehasonlitás az 1876-1937-es 62-évi középvizállással is lehetséges, amelynek értéke 242 cm. Eszerint a Dunán az 1938. évben a hosszú idejű átlagnál csak kevéssel kevesebb viz folyt le.

Az alábbi táblázatban 6 állomás 1938. évi közepes és szélsőséges vízállásait állítottuk szembe az 1928/37-es évtized, ill. az 1876 óta észlelt 62 esztendő hasonló adataival.A párhuzam a középvizállá- sok tekintetében megerősíti a budapesti vízmérce adatai alapján tett megállapitást, a szélsőségekről pedig a következőket állapíthatjuk meg. Az év legmagasabb vízállása a Felsó-Dunán mélyen alatta maradt a legutolsó tiz évben tapasztalt nagyvizeknek, Nagymarosnál és Budapestnél már megközelítette, Paksnál meg is haladta azokat, de még mindég több mint 2 méterrel volt kevesebb, mint az 1876., ill. 1899.évi árviz. Mohácsnál viszont január 21-én 707 cm-ig emelkedett a viz szintje,7 cm-rel magasabbra,mint az eddig legmagasabbként nyilvántartott 1897.évi árviz! Az évi legkisebb viz általában nem volt rendkívül alacsony; csupán Nagymarosnál és Mohácsnál érte el a legutóbbi évtized legkisebb vízállását.

A mérceállomás neve

Középvizállás

Legnagyobb vízállás

Legkisebb vízállás

1938

1928/37

1876/1937

1938

1928/37

1876/1937

1938

1928/37

1876/1937

c e

n t

i m é'

t e

r b

e n

Pozsony

161

146

198

472

583

770 /1899/-52-72-72

/1933/

Komárom

290

268

280

540

666

758 /1876/

50

24-10

/1894/

Nagymaros

232

216

241

434

458

763

/1876/

56

55

48

/1894/

Budapest

234

210

242

498

524

767

/1876/-9-76-76

/1933/

Paks

147

127

202

532

464

806

/1876/-78-114-125

/1921/

Mohács

271

236

290

707

585

700 /1897/-24-30-165

/1909/

4

Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek.

Végigtekintve az év vízviszonyaiba január második felében jelentkező, a téli időhöz képest viszonylag magas vízállás tűnik először szemünkbe. Az enyhe időjárás okozta árhullám Pakstól a Dráva torkolatáig álló jeget talált maga előtt,azt megindította és a jégtömeg a magyar-jugoszláv határtól délre torlódva össze, Mohácsnál minden eddigit meghaladó magasságra duzzasztotta a vizszint /:I.21-én 707 cm:/.

A márciusi kettős árhullámnál jelentősebb volt az április elején leszaladó - bár rövid ideig tartó - áradás.Tetőzése Budapesten 5-én 410 cm-en következett be. Az u.n. zöldár nem volt magas,de hosz- szura nyúlt. Május elejétől fokozatosan emelkedett junius derekáig; Budapesten 20-án 389 cm-rel elérte a legmagasabb pontját, majd igen lassem apadt augusztus közepéig.A hajózásra ez épugy kedvező volt,mint az augusztus végéről szeptemberre átnyúló árhullám. Ennek tetőpontja Budapesten augusztus 30-án 498 cm, az év legmagasabb vízállása volt és a szeptemberi középvizállást 348 cm-re emelte az 1928/37-es évtized 189 cm-es középértékével szemben. Az év három utolsó hónapjában a szokottnál is kisebb vizek uralkodtak, a- melyeket csak néhány napra szakított meg a november eleji csekély áradás. A decembervégi nagy hideg további hirtelen apadást váltott ki, úgyhogy a vízállás karácsony táján évi legkisebb szintjét érte el,Budapesten 24-én -9 cm-t.

10 -