Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
Időjárási rész. 1. Évkönyvünknek ezt a részét az 1938. év időjárási viszonyainak ismertetése nyitja meg. A lei- ráBt 2-4. alatt az év, az egyes évszakok és az öntözési félév esapadékeloszlását szemléltető térképek egészítik ki, amelyek mellett mindenütt ott szerepel az 1901/30 évi átlagokkal valá összehasonlitás. Helyszűke miatt nem lehet sző arról,hogy az 1935-ban az ország területén működött 725 /:a viszszacsatolt területtel együtt 831:/ csapadékmérő állomás észlelési anyagát közöljük. Az alább felsorolt \ fejezetek mégie némi betekintést adnak a csapadék időbeli eloszlásába. 5. alatt 16 állomás napi osapadékadatait rajzban tüntettük fel. Az 1 mm-nél kisebb csapadékot pont jelöli, a csapadéknyomokat a rajzban nem ábrázoltuk. 6. alatti kimutatásunk 216 állomás havi éá évi csapadékösszegeit tartalmazza. Ezeken kivül 1./ megadja a táblázat az állomások földrajzi helyzetét és magasságát, 2./ párhuzamba állitja az évi összeget az 1901-1930 évi átlaggal /:törzsértékkel:/, 3./ feltünteti a csapadékos napok számát /:1 mm-nál .na\ gyobb csapadékkal:/ és 4./ a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékot. 7. Külön fejezetet szenteltünk a rendkívüli csapadékoknak. A nevezetesebb rövididejű nagy esők adatainak felsorolását a csapadék mennyiségét, ill, hevességét az idő függvényében szemléltető ábrák és 4 térkép egészíti ki.A nagy csapadékok mennyisége és időtartama közötti összefüggés ismerete bizonyos méretezési feladatok megoldásánál, a mértékadó csapadék meghatái-ozása szempontjából lehet fontos. 8. A rajzon 16 állomás havi csapadékösszegeit tüntettük fel, felhasználva az ábrákat a 30-éves e/ átlagokkal való összehasonlitás*»«—Is.Az ábrákról mi=aárjárt szemünkbe tűnik valamely hónap viszonylag szá- ráz vagy nedves volta. Nemcsak az 193^.évi és 1901/30.évi átlagos havi összegeket olvashatjuk le róluk /:baloldali, mm-es beosztás:/, hanem azt is, hogy az egyes hónapokra hány a jut az évi átlagos csapadékmennyiségnek /: j obboldali , ?i>-os beosztás:/. 9. alatt 4 állomás hőmérsékleti adatait ábrázoljuk 5-napos és havi közepekkel. Az 1938. évi értékek mellett összehasonlitásul az 1901/30 évi átlagokat is közöljük. 10. alatt a párolgás alakulását szemléltetjük 4 állomás havi összegeivel. A 30-éves átlagokkal való Összehasonlításról itt is gondoskodás történt. Hangsúlyozzuk, hogy a párolgásmérő, műszerek adta e- redmények nem azonosak a tényleges párolgással, inkább csak ö3szehasonlitő vizsgálatokra alkalmasak. Részletesebb időjárási és éghajlati adatokat a m. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet napi és havi jelentései, évkönyve, továbbá "Az Időjárás" cimü folyóirat tartalmaznak. A nyomta» tásban nem közölt észlelési adatok a Meteorológiai Intézettől kéziratban szerezhetők meg. A trianoni or- Szágterület meterológiai állomásairól az 1935. évi évkönyvünkhöz mellékelt és intézetünkben külön is kapható "Magyarország vizrajzi és meteorológiai állomáshálózata 1936” cimü, 1:750,000 méretarányú térkép ad áttekintést. Az 1901/30-évi átlagos havi és évi csapadékadatokat dr. Hajóssy Ferenc közölte a Vizügyi * Közlemények 1934.évi 2.számában megjelent tanulmányában. A hazatért területek állomásairól még nem jelent meg térkép és az átlagos csapadékmennyiségek sincsenek nyomtatásban közzétéve.- 9 -
