Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

5. A vizmérési adatok közlésénél két szempontot tartunk irányadónak. Egyrészt valamennyi, a mérési eredményeket befolyásoló tényező felsorolásával általános tájékoztatást adunk a mérés körülményeiről,másrészt adatainkkal lehetővé kivánjuk tenni a vizmennyiség közelitő meghatározását olyan szelvényekben is, amelyekben csak felszini sebességmérést végeztünk, esetleg csak a keresztszelvény adatait és a

t

vizszinesését,vagy csupán a vizgyüjtóterület nagyságát ismerjük. Ilyen gyakorlati vagy tudományos célokra szolgáló adatok a következők:

Vfc középsebesség,

vf0 r a keresztszelvényben észlelt legnagyobb felszini sebesség,

a szelvény középsebességének és a legnagyobb felszini sebességnek viszonya /:felszini sebességből való vizmennyiségmeghatározásokhoz:/,

^ a vizgyüjtóterület kií-éről lefolyó vizmennyiség liter/mp-ben = fajlagos vízhozam/:a vizgyüjtóterület alapján történő vizmennyiségmeghatározásokhoz:/,

= vizszinesés cm/km. Mivel a kisesésü síkvidéki vízfolyásoknál az 1-2 cm-en belül játszadozó és alig csillapítható vizszin rögzítésének nehézsége mellett a szintezés hibája is erősen befolyásolja az eredményt, csak hosszabb szakasz kétszeri gondos szintezéséből számított eredményeket közlünk.

^ viztUkörszélessóg,

S

P

= keresztszelvényterület, i? = = középmélység,

m0 " / legnagyobb mélység,

a keresztszelvény alakjának jellemzésére.

Q / fenékig menő mérésekből számított vizmennyiség, .

Q0 ? felszini sebességből számított vizmennyiség,

—~<\/4 ^//fenékig menő mérésekből meghatározott és a felszini sebességekből számított vízmennyiségek viszonyszáma, amely főképpen árviznél végzett felszini mérések eredményeinek megjavítására alkalmas.

6. Külön tábla ad áttekintést az 193^/3&-i tél jégviszonyairól. Az ábráról a.jégzajlás és a folyók beállásának időpontja é3 időtartama, továbbá a jégtakaró mindenkori vastagsága is leolvasható az észlelők jelentései-azexxnt. г.

7. Ez alatt a cim alatt 107 vizmérceállomás vizállásgörbéjét közöljük.A görbék sorrendje a vízrendszernek felel meg,vagyis a mellékfolyók vízmércéinek görbéi, a betorkolásnak megfelelően, a főfolyó- ra vonatkozó görbék közé vannak iktatva.így jobban kitűnik az egyesülő vízfolyások mindenkori egymásra- hatása, a főfolyó árhullámainak levonulását pedig mégis elég könnyű követni, mert a mellékfolyók vizál- lásgörbéi vékonyabb vonallal vannak rajzolva, mint a fófolyóé.

8. A hajózási viszonyok és a szabályozási munkálatok eredményének nyilvántartását szolgálják a dunai gázlók rajzban ábrázolt mélységi adatai.Az ábrán a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthetőbbé és az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük annak a 3 vízmércének vízállásait is, amelyekhez a dunai hajózás általában igazodik /:Bécs, Gönyü és Budapest:/. Külön rajz foglalja össze az oroszvár-gönyüi szakasz mindenkori hajózhatóságára jellemző legkisebb gázlómélységeket és a különböző mélységek gyakoriságát és tartósságát.

9. Ebben a pontban a talajvizezinmegfigyelések anyagát foglaltuk a viztani év szerinti kimutatásba. A november 'írével kezdődő viztani évet azzal az évszámmal jelöltük, amelybe az év nagyobbik része jut. Ha valamely hónapban 3 vagy több leolvasás elmaradt, a havi középvizállást nem számitottuk ki; félévi és évi közepeket pedig csak akkor közlünk, ha valamennyi havi közép rendelkezésre állott. Ott, ahol az észlelés már évek óta folyik, a többévi átlagokat és a talajvizsziningadozás szélső határait is megadjuk. A felszini vizek vizsziningadozásai által befolyásolt kutak adataival kapcsolatban,az összefüggések érzékeltetése végett, néhány vizmérce adatait is felsoroljuk.- 8 -