Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

/

nek csak 16 fi-rát érte el az eső mennyisége.

Az április l-től szeptember 30-ig terjedő öntözési félév csapadékviszonyait szemlélteti a 4./alatti térképpár.

A csapadék összege az ország legnagyobb részén meghaladta a 300 mm-t és a 400 m-nél nagyobbcsa>I

padéku területek is az országnak több mint felét teszik. 500 mm-nél is több eső jutott Zalamegyére,a Börzsöny és a Mátra hegységre és a Sajő vizgyüjtőjére, továbbá néhány kisebb foltra az ország északkeleti és délkeleti részén. Zalamegyében és a Mátrában a 600 mm-es esővonalat is megtaláljuk. /:Kékeskető 676 mm:/. 300 mm-nél kevesebb esőt kapott a Kis-Alföld, a Balaton északkeleti szegletétől a Velencei-tőig terjedő folt és a Berettyó melléke. A legszárazabb volt Verebély környéke 235 mm-rel.

A 30-cvi átlaghoz képest az öntözési félév nedvesnek mondható. Az átlagosnál kevesebb csapadékot csak a Kis-Alföldön, a Dunántúlnak kb. felén, továbbá az ország déli, keleti és északkeleti határsáv ján mértek. A legkevesebb, az átlagnak 73 $-a, Tihanyban hullott. Jelentékeny, - 40 ?6-ot meghaladó, - csapadéktöbblettel tűnik ki a Tiszántúl nagyobb része, a Börzsöny, a Mátra és a Bükk-hegység, e- zeken a helyeken az átlagos mennyiség 160 fí-énál is több volt az eső. Tótkomlósról az átlagnak 22p-át elérő esőmennyiséget jelentettek.

Anapi csapadékadatokat ábrázoló 5./ alatti rajz a csapadék időbeli eloszlásának részleteibe világit be. Élénken szembetűnnek rajta az árvizeket okozó csapadékos időszakok épugy, mint a mezőgazdasági szempontból káros szárazságok.

Az április elejétől sűrűn ismétlődő esős napok már a hó vége felé árvizet okoztak a Felső-Ti- szán és a Bodrog mellékvizein. De ennél is nagyobb jelentőségük volt a talaj vizzel való telitése révén, aminek eredményeként a május első tiz napján lehullott nagyobb csapadékmennyiségek hirtelen erősen megárasztották a Rábát, a Zagyvát és a Körösöket is. A május 23-25-i esős ciklus különösen a Dunántúlon éreztette hatását /:Sió-, Mura-, Dráva-, Rába-árvizek:/. A julius 9-11-e körüli nyári záporok hatása viz- rajziszempontból nem volt jelentős. Az augusztus 12-15 és 22-26 közötti kiadós esőzések következtében a- zonban a májusiakhoz hasonló árhullámok vonultak le a Körösökön, a Vágón és a Zagyva vízrendszerében és

a további csapadékhullás szeptemberre megemelte a Rába, sőt a Közép-Duna vízállását is.

*

A februári szárazság legjobban a Tisza vízállásán látszott meg, amely a hó végén igen alacsony volt. Szeptember és október végén ismét kisviz volt a Tiszán,amiben a szeptember 7-től 27-ig tartó száraz időnek volt nagy része.

Részletesebb tanulmányok céljaira a közölt 16 állomás adatai nem elegendők. Szükség lesz a Meteorológiai Intézetben őrzött kézirati anyagra is. Rajzunk mindazonáltal jó általános képet ad az ösz- szefüggésekről és hasznos támpontul szolgálhat a további vizsgálódásokhoz szükséges anyag kiválogatásánál.

A havi csapadékmennyiségek 6./ alatt közzétett rajza az időbeli ösz- szevonás révén részben jobban kidomborítja a csapadékmegoszlás jellegzetes vonásait, részben lehetővé teszi a törzsértékekkel való összehasonlítást.

Feltűnő a májusnak és augusztusnak általános, január-, október- s decembernek az ország nagyrészében mutatkozó csapadékbősége. Viszont rendkivül száraz volt a februári és novemberi, továbbá - csaknem mindenütt - a márciusi és szeptemberi időjárás. A többi hónapra vonatkozóan ilyen általános következtetések legfeljebb vidékenkint vonhatók le.

A 7./ alatti táblázat 216 állomás havi és évi csapadékmennyiségeit sorolja fel és részletadatokkal egésziti ki az előző ábrákkal adott képet. Figyelemreméltó benne a csapadékos napok kis száma a Dunántúlon /:Szombathelyen 76, a 95*8 napos átlaggal szemben, Keszthelyen 82 a 98*4 napos átlaggal szemben:/ , és az ugyanilyen mérvű, de ellenkező értelmű eltérések a keleti és északkeleti országrészeken- 115 -