Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)
/:Turkeve 1C6, átlag 88’5; Tiszaujlak 108, Mátészalka 110:/. A rövid id6 alatt hullott nagy csapadékok 8./ alatti összefoglalása néhány műszaki szempontból igen figyelemreméltó adatot tartalmaz. Így a békésmegyei Vésztőn május 8-án hullott 5 perces zápor hevessége 657 liter/mp.ha volt, az augusztus 10-i kecskeméti felhőszakadás hevessége pedig - bár 60 percig tartott - csaknem. 250 liter volt másodpercenkint és hektáronkint. Kerekegyházán /:Pest vm:/ május 23-án 140 perc alatt 117*2 mm-t mértek.Ez volt az év legnagyobb rövididejű csapadéka. A 24 óra alatt mért 50 mm-nél nagyobb csapadékok száma 1938-ban feltűnően nagy volt. Közöttük első helyen a julius 18-i felhőszakadás áll, amikor a biharmegyei Sarkadról 159*7, Méhkerékről 134*5 mm Csapadékot jelentettek. Közel jár ezekhez az értékekhez a május 23-án a pestmegyei Kerekegyházán mért 121*2 mm. A május 10, julius 10, augusztus 8 és augusztus 31-i esőzések nem annyira mennyiségükkel, mint inkább nagy területi kiterjedésükkel tűntek ki. Ezért ezeknek a napoknak csapadéktérképét is közöljük. * . b,/ A hőmérséklet. Az 1938. év hőmérsékleti viszonyait a havi középértékekkel, a 30-éves átlagtól való eltérésekkel, végül a hónapok folyamán előfordult legnagyobb felmelegedések és ^Lehűlések értékeivel az alantiak- ban ismertetjük. Januárban a középhőmérséklet az ország nyugati felén kissé magasabb, keleti részein alacsonyabb volt, mint a sokévi átlag. A Dunántúl -0*5 és 1*0 C°, az Alföldön és az Északi Dombosvidéken -1*0 és 3 C° között változott. A legmagasabb hőmérséklet 13, vagy 14-én, helyenkint 24 és 26-a között állott be és nyugaton 10-13 C°-ot, keleten 6-9 G°-ot ért el.A legerősebb lehűlést 4-e és 6-a között észlelték. Ezeken a napokon, a Dunántúl délnyugati megyéi kivételével, ahol csak -15*0 C°-ig sülyedt a hőmérséklet, többnyire -20 C°-nál nagyobb hideget mértek. /:Székesfehérvár -27*5° Kunszentmiklós -25*3°:/ Februárban a 0 - 2 G°-os havi középhőmérséklet l-l*5°-kal meghaladta az átlagot. A legmagasabb hőmérsékletet, 10-12°-ot, 17-én vagy 28-án mérték. A legalacsonyabb hőmérséklet az ország legnagyobb részén 20-án -5 - -8° volt és csak az Északi Dombosvidéken sülyedt -10° alá /:Alsófügöd -12*1°:/. Márciusban az átlagosnál jóval melegebb idő uralkodott, a 6-9 C°-os havi középhőmérséklet általában 2-3°-kal volt az átlag fölött. A legerősebb felmelegedést, 20-24 C°-ot, 22-én mérték. A hónap közepén beálló rövid hideg időszakban, 14-én, 5-8 C°-ig sülyedt a hőmérő. Április rendkivül hideg időt hozott, úgyhogy 7-9 C°-os középhőmérséklete igen sok helyen a- lacsonyabb volt, mint a március havi közép. A havi csúcsértéket, 23-25°-ot, 3-án észlelték, a legalacsonyabb hőmérséklet, -3 - -6°, /:Alcsut -7*0°:/ 10 és 12-e között,néhol 22 vagy 23-án állott be.Sok helyen még 10-15 fagyos nap fordult elő a hónap folyamán, ami szintén szokatlan jelenség. /:Fagyos napnak nevezik azt, amelynek folyamán a hőmérséklet a fagypontig, vagy alája leszáll.:/ Május szintén hidegebb volt, mint az átlag; középhőnérséklete 13-15 C°, az átlagtól való eltérés -1, -2 C° volt. A legnagyobb nappali felmelegedést, 26-30 C°-ot, 17-én vagy 21-én észlelték,a leg- rősebb lehűlés, 5-én vagy 6-án, a Dunántúlon és az Északi Dombosvidéken sok helyen -0*5 és-l*5 G°-ig terjedt, az Alföldön 0-2*5° között volt. A hónap elején sok helyen fordult elő fagy, amikor a talaj mentén -2, -5°-ig terjedt a legerősebb lehűlés. Júniusban igen meleg volt az időjárás, a 20-22 G°-os középhőmérséklet 1*5 - 2*5 C°-kal haladta meg a sokévi átlagot. A legmelegebb napokon, 28 és 30-a közt, a Dunántúlon 30-35 C°-ig, az Alföldön 34-38°-ig emelkedett a hőmérő. A legalacsonyabb hőmérséklet, 6-10 C°, 1-én, 5-én,vagy 17-19-én állott be. Julius szintén melegebb volt, mint az átlag, 21-23 C°-os középhőmérsékletének eltérése általában +1 - +2° között változott. A hőmérséklet csúcsértéke 33-36° volt, 1, 2, 8, vagy 9-én. A legnagyobb lehűlést, 7-ll°-ot, 5, 7 és 10-12-én mérték. 116 -
