Vízrajzi Évkönyv 43., 1938 (Budapest, 1939)

volt. Csupán a Dunántúl délnyugati megyéi, a Kis-Alföld egy írésze és a Nagy-Alföld északkeleti peremsávba kaptak ennél többet. A zalamegyei Bánokszentgyörgyön 198, Ungváron 201 mm-t mértek. Néhány kisebb folton, - főképp az ország keleti felében, - 100 mm alatt maradt a téli csapadék.A legkisebb mennyiség

gél, 87 mm-el, Mezőkövesd tűnik ki.

A 30-évi átlaghoz viszonyítva az 1937/38-i tél, -.néhány kisebb folttői eltekintve»amelyek e- gyütt sem múlják felül az országterület 6-8 ^>-át, - csapadékdus volt. A csapadéktöbblet a Kis-Alföldön, a Dunántúl nagyobb részén, az Északi Dombosvidéken, a Jászságben, továbbá a Körös és a Maros között 30 fölé emelkedett és egyes helyeken a 60 $-ot is meghaladta. /:Fonyőd +76 f, Jászberény +73 ft:/Ezzel szemben a legszárazabb helyen, Nyirábrányban, is csak 14 jí-kal maradt a csapadékösszeg a törzsérték alatt.

Tavasszal az ország területének mintegy fele 100-150 mm-nyi csapadékot kapott. 15C-200 mm közt volt a csapadék a Dunántúl nyugati és déli részén, a Közép-Duna mentén huződó széles sávon, a Körös-Ti- sza-Maros-szögletben, Heves és Borsod megyében, továbbá az északkeleti határvidéken. Több kisebb folton 200 mm fölé emelkedett a tavaszi csapadék összege és tetőfokát a zalamegyei Bánokszentgyörgyön érte el 271 mm-rel. 100 mm-nél kisebb csapadéku száraz foltok voltak Barsmegyében,a Középtisza mentén és Székes- fehérvár környékén. Az utóbbi helyen csupán 88 mm-t mértek.

Az átlagos mennyiség százalékaiban kifejezett csapadékösszegek térképén 41 /:Székesfehérvár, Mór:/ 160 fi-ig /:Tótkomlős:/ terjedő értékeket látunk.Jelentékenyebb csapadéktöbblettel tűnnek ki:a Zala vízgyűjtőterülete, az északnyugati határvidék, Heves megye, a Bődva, a Hernád és a Bodrog völgye, Szabolcs és Szatmár megye egy része, végül a Körös-Maros vidék. Ezeknek a területeknek csaknem mindegyikén vannak a törzsérték 120, sőt 140 ‘^-át meghaladó csapadéku gócok. Az átlagosnál szárazabb területek a Kis-Alföld, a Dunántúl északkeleti fele,Somogy megye, az Ipoly vizvidéke, a Duna-Tisza közének déli része és egy Szolnoktól Debrecenen át Nyirábrányig húzódó széles sáv. A felsorolt területek jelentékeny részén alig hullott az átlag 60-80 %-át tevő csapadék. Az átlagnak felét sem érte el a tavaszi nedvesség Léván és Fejérmegye szivében.

Nyáron az ország területének 75 fi-án 200 mm-en felüli esőt mértek. A nyugati határszélen, az Északi Dombosvidéken és a Tiszántúl jó részén 250, sőt 300 mm-nél is több volt a csapadék. Zalamegyében 4^7 mm-ig terjedő mennyiségek hullottak. Esőben legszegényebbnek a Kis-Alföld, a Dunántúl északnyugati része és a déli országrészek mutatkoztak.A zsitvamenti Ve-rebélyen mindössze 109 mm volt a háromhavi csapadékösszeg.

Az átlagokhoz viszonyítva a nyár, - különösen az országnak a Duna vonalától keletre eső részein, - rendkívül nedves volt. Csapadékhiányról csak a Kis-Alföldön, a Dunántúl nagyobb részén és az é- szakkeleti határ mentén lehet beszélni, de területben alig 10-12 fi-ot jelentenek azok a foltok,amelyeken az átlag 80 Jí-áná1 kevesebb eső hullott. Legszárazabb volt a nyár a baranyamegyei Dávodon és Beregszászon. Mindkét helyen csak a törzsérték 69 %-át érte el a csapadék mennyisége. A Tisza vonalán,a Körösök, a Sajó, a Zagyva és az Ipoly vizvidékén, továbbá az északnyugati határsávon az átlagos csapadéknak más- félszeresénél is több, egyes foltokon a kétszeresét meghaladó esőt mértek. Legjobban Jászberény emelkedik ki a törzsérték 229 jC-át tevő nyári csapadékával.

ősszel az egész országban feltűnően száraz volt az időjárás. Az Alföld jelentékeny részén 100 mm alatt maradta csapadék mennyisége, a Kis-Alföldön és a Dunántúl nagyobb részén még 75 mm-nél is kevesebb volt, sőt Sümegen mindössze 47 mm-t mértek. A Dunántúl délkeleti részén, az Északi Dombosvidéken és az északkeleti országrészen 125 mm-en, kisebb foltokon 150 mm-en felüli eső esett. A legtöbb esőt a Bód- va völgye kapta /:Bódvaszilas 181 mm:/.

A viszonylagos mennyiségeket ábrázoló térkép az ország területének alig 4-5 fi-án mutat csapadéktöbbletet, s ennek az értéke is csak két ponton haladja meg a 10 JÍ-ot. Annál jelentkényebb a hiány ! Az Alföld nagy részén, különösen pedig a Duna vonalától nyugatra majdnem mindenütt a törzsérték 70 ^a alatt maradt az eső mennyisége. Ungvár vidékén, továbbá a Rába-, a Zala- és a Muravölgyben az átlagnak fele, Zalaegerszeg és Nagykanizsa környékén egyharmada sem hullott. Az utóbbi helyen az őszi törzsérték114