Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)
By ÉSZLELÉSI ADATOK ES FELDOLGOZÁSUK. ALTALANOS TUDNIVALÓK Az évkönyv adatait csak akkor használhatjuk helyesen, ha az alant közölt általános tudnivalókkal tisztában vagyunk; a tudnivalókat is e szerint foglaljuk össze. Viz.járási rész. A vízjárás! rész 8 cim alatt közli az 1937.év felszini- és talajvizviszonyaira, továbbá a Duna gázlóira vonatkozó adatokat. Az anyag beosztásáról a tartalomjegyzék tájékoztat. A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál azt tartjuk szem előtt, hogy minden fontosabb vízfolyásunknak legalább egy vízmérőéjéról /ebben a kötetben összesen 37 vízmércéről/ adjunk rész letes adatfeldolgozást /lásd В.II.fejezet 3.pont/. üz a törekvés nyomási okokból lehetetlenné teszi,hogy a vízmércék természetes vizrajzi sorrendjükben kövessék egymást»ugynogy 68 vizmérce kevésbbé részletesen feldolgozott anyaga az előbbiekét követi /lásd В.II.fejezet 4,pont/.Egy-egy részen belül a sorrend a vízrendszer természetes rendjének felel meg. Az állomások tehát a vízfolyás szerint felülről lefele haladva következnek egymás után és a mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozók közé vannak sorozva. A két helyen való keresgélés okozta kényelmetlenség csak akkor fog megszűnni, ha fokozatosan minden vizmérceszelvénynél áttérünk a részletes adatfeldolgozásra, ami azonban vízgazdálkodásunk mai, eléggé külterjes, állapotában még nem indokolt. A köteles takarékosság az oka annak, hogy az évkönyv nem közli valamennyi vizmérce észlelési anyagát. Az elsősorban tanulmányi célokat szolgáló vízmércék adatait, amelyekre ritkán van szükség, ezért nem tettük közzé. Az észlelési ivek az intézetben az érdeklődők rendelkezésére állanak. A könnyebb tájékozódást szolgálja a vizmérceállomások betűrendes és folyóvizek szerinti jegyzéke, amelyet a végből, hogy könnyen fellapozható legyen, színes kartonlapra nyomattunk. Az egyes vízmércék anyagát összefoglaló táblázatok fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük. A dunai vízmércék helyét a nemzetközi kilométerjelzés szerint adjuk meg. A részletes a- datokat tartalmazó vizmérceállomásoknak még a budapesti Széchenyi-Lánchíd tengelyétől való távolságát is közöljük. A tiszai vízmércék fejlécében az 1929-31.évi felvétel alapján készült "A Tisza helyszinrajza, hosszszelvénye és keresztszelvényei" c. miiben feltüntetett, a sodorvonalban mért távolsági adatok szerepelnek. A mércék nullpontjának magassága még nem minden esetben vonatkozik az egységes, országos szintezési hálózat alapfelületére, ezért minden magassági adatnál külön jelezzük az alapfelületet.A mérce-null pontok magassága után Írott jelek jelentése: /Orsz./ az országos szintezési hálózat alapfelülete /a hálózat kiinduló-pontja a régi katonai hálózat nadapi főpontja/; /V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezése /alapfelülete a régi katonai hálózatéval egyező/; /F.sz./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett, u.n. folyamszabályozási magasság; /katonai/ a bécsi cs.é3 kir.katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság. A jellemző vízállások megjelölésére az intézet 1930-ban a következő rövidítéseket, vezette be: LKV = legkisebb viz. A kérdéses mércén eddig előfordult, és az adott mederviszonyok között még előfordulható legalacsonyabb vízállás. Változatlan meder esetében a mérce észlelése óta 7
