Vízrajzi Évkönyv 42., 1937 (Budapest, 1938)

leolvasott legalacsonyabb vizállá3. /Ennél az időpontot is megadjuk./

KV = kisviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizállás. Pl. 1927/36 évi KV = a megjelölt tiz év alatt észlelt legkisebb vizállás;1937 januári KV = az 1937 év legkisebb januári mérceleclvasása.

KKV = közepes kisviz. Valamely hosszabb időszak kisvizeinek számtani középértéke. Megadja, hogy átlag milyen szinten helyezkednek el a kisvizek. Pl. 1927/36 KKV = a megjelölt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke; 1927/36 szeptember havi KKV= biz egymásutáni év szeptemberi KV-einek középértéke.

KÜV = középvizállás. Valamely vizállásészlelés sorozat számtani középértéke.

Pl.1937 évi KÖV = az 1937.évi középvizállás.

NV = nagyviz. Valamely megjelölt időszakon belül előfordult legnagyobb vizállás.

Pl. 1937.júniusi NV.

KNV = közepes nagyviz. Értelmezése olyan, mint a közepes kisvizé. Pl. 1927/36 áprilisi KNV = a megjelölt tiz esztendő áprilisi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LNV = legnagyobb viz. Értelmezése olyan, mint a legkisebb vizé.

ÁTV = átlagos viz. Az a mérceleolvasás, melyet valamely évben vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás,mint ahányszor alatta marad /182*5 napos = 50 $ tartosságu vízállás./

A naponkinti mérceleolvasások kö«ül azokat, amelyek jeges vízállásra vonatkoznak, vonalkeretbe foglaltuk. Az állő jeget folytonos, a zajlót szaggatott vonal jelöli. /Régebbi kiadványainkban két, illetve egy csillag volt a jel./ Ezáltal feltűnően kivánjuk jelezni azt, hogy ezeknek az adatoknak a használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaró hatások miatt óvatosan kell eljárni. Ugyancsak ezért különböztetjük meg mind a KV-nél és a LKV-nél,mind a NV-nél és a LNV-nél a jeges és jégnélküli vizre vonatkozó leolvasásokat. Pl. LNV = az állójég, esetleg jégtorlasz által okozott legmagasabb árvizszin. Az évkönyvben közölt szélsőséges vízállásokat, - ha a szüksége felmerült, - a jelenleg érvényes nullpontmagasságra átszámítottuk.

A közölt napi vizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közt a reggel 7 órai»egyébként a 8 órai leolvasásokat jelentik.A délutáni másodszori észlelést 1924 január 1-ótől anyagi okok miatt kénytelenek voltunk abbahagyni.Árviz idején azonban most is sűrűbben olvassák le a vízállást. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzásával /-26/, a legnagyobb vízállást a szám 3 oldalról való körülkerítésével /14501 / jelöljük. A napi vizállásadatok táblázata alatt külön csoportosítottuk az év egyes hónapjaiban észlelt legkisebb, legnagyobb és középvizállást.

A folyó vízjárásának jellemzésére valamennyi mércén összefoglaltuk és közreadjuk a legutóbbi tiz év havi szélsőségeit és a 10 évből számított középvizállásokat is. A mederváltozások miatt hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni. A fenti értékek igy is megadják a mérceszelvény vízjárásának jellegét. A szélsőséges vízállásoknál különválasztottuk a jeges és jégnélküli vizeket 4з általában ügyeltünk arra, hogy ne történelmi jelentőségű,gyakorlati érték nélkül való adatokat adjunk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok között is előfordulhatnak. Pl. Budapestnél nem az 1838.évi 936 cra-es jeges árvizszinraagasságot adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen nem fordulhat elő és Dunaremeténél a

legutóbbi 20 év legkisebb vízállásait közöljük /+190 cm, ill. |+17l[cm/, mert a meder feltöltődése következtében az eddig valóban észlelt legkisebb leolvasás /1888.1.1-én +40 cm/ csak a Duna teljes kiszáradása esetén ismétlődhetnék meg.

A régebbi évkönyvek vizállásadatainak felhasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a mérce nullpontjának időközben történt megváltoztatása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg nem vethetők közvetlenül egybe. A változásokra vonatkozó adatokat 1934.évi évkönyvünk 69-72. oldalán táblázatban közöltük.

Vizgazdasági tervezésnél szükségünk lehet annak ismeretéré,hogy valamely vizállás egy bizonyos- 3 -