Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
halas-Szentes-Cegléd által tezárt négyszögben, továbbá a Tisza középsó folyása vidékén,úgyszintén a Hajdú és Szabolcs megyébe és a Békés megyébe benyúló keskeny sávon, - összesen az ország területének mintegy 15 io- án, - ahol az évi összeg a 400 mm-t sem érte el. Legkevesebb esett Kiskunfélegyházán: 311 mm és Hajdúszoboszlón: 338 mm. Részleteket illetőleg a 3. alatti csapadéktérképre utalunk. Az évi csapadékösszegnek a 30 éves /1901-1930/ átlagoktól való %-okban kifejezett eltérését 4.számú térképünk tünteti fel. Látjuk, hogy 1935-ben az ország túlnyomó részében nagy csapadékhiány mutatkozott.Az átlagosnak meg- feleló vagy az átlagon felüli mennyiség csupán Börzsöny vidékén, a főváros környékén, a fővárostól keleti és nyugati irányba nyúló keskeny sávon, továbbá szétszórtan a Dunántúl egyes szigeteken, igy Szentgotthárd, Bak, Nagygerezd, Bakonyszentkirály, Fonyód, továbbá a Kis-Alföldön Öttevény, Győr és Ács vidékén, az Északi Dombosvidéken pedig Kékes, Bódvaszilas, Törökér vidékén, összesen az ország területének mintegy 5$-án esett. A csapadéktöbblet legnagyobb volt a Börzsöny vidékén, ahol a 20-30 ^-ot is elérte, sőt meghaladta.A Dunántúl túlnyomó részében 15 j£-ig terjedő hiány volt, 20-25 ^-os hiány csak kevés helyen,igy Sopron, Kőszeg, Kemenesszentmérton, Tihany, Nagybajom, Szekszárd vidékén mutatkozott. Az Északi Dombosvidék nagyrészében szintén 15 ^-ig terjedő hiány mutatkozott. Az átlaghoz viszonyítva is legszárazabb volt az Alföld, ahol a hiány sok helyen, különösen a Duna-Tisza köze déli részein és a Tiszántúl nagyrészén 20-30 % között volt, sőt több helyen azt is meghaladta. Legnagyobb hiány volt Kiskunfélegyháza vidékén: 41 továbbá Debrecen és Hajdúszoboszló vidékén 35 %. A 185 állomáson észlelt és az 50 mm-t meghaladó legnagyobb napi csapadékösszegek a következők voltak: ___________________________________________ Idő Állomás Magasság Junius 17. Erdőtelek 62 mm Augusztus 11. Pásztó 51 « n Verseg 54 « 14. Vác 56 « 1» Ercsi 52 « 22. Szentantalfa 63 « 27. Törökéri zsilip 52 « N Téglás 56 « Amint már az «Előszóban« és az «Észlelési adatok és feldolgozásuk« c. fejezet «Meteorológiai ré3z«- ében is emlitettük, a hidrológiai évnegyedekben leesett csapadékokat a Meteorológiai Intézettől kapott nagy számú adat alapján szerkesztett nagyobb méretű térképeken szemléltetjük, hogy a tavaszi és a nyári hónapokban világosabban láthassuk a csapadék eloszlását. Ezek a térképek 5./ a-d sz. alatt vannak az évkönyvhöz mellékelve. A térképek szerint télen legtöbb csapadékot kapott a Dunántúl és a Budapestről északra eső terület. Sopron és Salgótarján környékén 200 mm esett. A Duna-Tisza közén átlag 100 mm, a Tiszántúl nagy területén 60-90 mm nagyságú volt a csapadék. Tavasszal a legtöbb csapadékot ismét a Dunántúl és a Budapesttől északra fekvő terület kapta, általában 150—225 mmr-t. A Duna-Tisza között 100—125, az északkeleti részen a Bodrogtól nyugatra 200 mm hullott le. A tiszántúli terület északi részén 85-125 mm körüli, a déli részén 125-190 mm volt a csapadék. Nyáron a Dunántúl északi és északkeleti részén 75 mm alatti foltokat is találunk, a déli részén viszont mindenütt 100 mm fölött volt a csapadék, sőt Somogybán a 250 mm-t is elérte. A Duna-Tisza között Budapest és az attól keletre eső terület 175 mmr-t, a tőle délre fekvő rész pedig mór csak 75-100 mm-t kapott. A Tiszántúl legkevesebb - 75 mm alatt - volt a csapadék a Körös-medencében, az északkeleti részen viszont
