Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
100-200 пзш-t is kitett a csapadék nagysága. Ősszel isiiét a Dunántúlon esett в legtöbb csapadék, 100-175 mm, de volt a délnyugati részen egy-két hely, ahol 200 mm-nél is töhh esett. A Dunátél keletre 100 mm alatt volt az átlagos csapadék, a Tiszavölgy nagyrészén 75 mm alatt maradt és csak az ország északkeleti részén érte el az a 175 ma-t. A tavaszi és nyári évnegyedre vonatkozóan csatoljuk 6./ a-b. alatt a 30 évi átlagos csapadéktól való j6-os eltérés térképét is. Tavasszal /márc.l-máj.31/ a 6./ a. térkép szerint a Duna-Tisza közén 10-40 #, a Tiszántúl Nyíregyháza és Debrecen felé esó területen hasonló, -a Dunántúl déli részén 10-30 J6 volt a csapadékhiány.Csapadéktöbblet volt a Dunántúl északi részén, 10-40 de egyes helyeken elérte az 50 £-ot is;a Körösök és a Berettyó vidékén 10-20,egyhelyen 50 volt a csapadéktöbblet. Nyáron /jun.1-aug.31/ a 6./ b. térkép szerint az egész országban igen nagy volt a csapadékhiány,legnagyobbrészt 20-60 J&, sót a Dunántúl 70 i> is. Ennek természetes következménye volt, hogy a terméseredmény i- gen gyenge lett. Az 1935. év katasztrófálisan száraz voltát talán még jobban kidomborítják a 7./ a-b. jelű térképek, amelyek a tenyészidó /ápr.l-szept.30/ csapadékát,ill. annak az átlagtól való eltérését ábrázolják. A 7./ a. térkép szerint az ország területének több„mint felén volt 250 mm-nél kevesebb csapadék, az Alföld nagyobb részén pedig még 200 mm-t sem érte el a hat hónapi csapadék összege. A 7./ b. térkép mutatja, hogy a csapadékhiány milyen óriási méretű, volt. A Rába- és Sió-medence, a Duna-Tisza köz, a Közép-Tisza-medence és az ország északkeleti része mind 30 ?£-ot meghaladóan kevesebb csapadékot kapott a 30 évi átlagnál, amely az Alföld szivében maga is kevés. De ezen a területen belül számos kisebb-nagyobb szigetet látunk, ahol a csapadékhiány 40 fh-nál is több volt. Ebben a tekintetben különösen Cegléd-Kecskemét-Pülöpszállés-Kiskunhalas-Szentes,Turkeve-Szeghalom és Debrecen-Hajduszoboszló vidéke tűnik ki. Kiskunfélegyházán érte el a viszonylagos csapadékhiány a tetőpontját: itt a törzsértéknél 52*4 ?C-al kevesebb eső esett. b./ Hőmérséklet. Az 1935. év hőmérsékleti viszonyait a havi középértékekkel,a 60 éves átlagtól való eltérésekkel,végül a hónap folyamán előfordult legnagyobb felmelegedések és lehűlések értékeivel az alantiakban ismertetjük. Januárban a középhőmérséklet -2, -4 C°. A hatvanéves átlagtól való eltérés az ország legnagyobb részén -1, -2 C°, csupán az ország déli részén -2, -2*5 C°. A legnagyobb felmelegedés részben a hó elején 1-3 körül, részben a végén 26-28. között jelentkezett, s az Alföldön 3-6, /Debrecenben kivételesen 9*3/,a Dunántúl 5-8 C°-ot tett ki, de előfordult 9 C° is /Kaposvár/, a legerősebb lehűlés viszont részben 13,részben 20-a körül az Alföldön -16, -20 C°, a Dunántúl -13, -17 C° volt, de helyileg erősebb hideg is előfordult /Bánhi- da -19*8 C% Február hőmérsékleti közepe az Alföldön és az Északi Dombosvidéken -1, -3 C°, a Dunántúl 0 és +2 C° között volt. A sokévi átlagtól való eltérés az Alföldön -1 C°-ot, a Dunántúl +1, +2 C°-ot tett ki. A legnagyobb felmelegedés 22-26-án nyugaton 12-15 C° között ingadozott, keleten csak 10-12 C° volt /Keszthely 14*7 Debrecen 14*3 C°/«A legnagyobb hideg 11-e körül a Dunántúl aránylag mérsékelt, általában -14, -17 C°,kivételesen -20 C° /Pécs -20*8 C0/ volt, a Dunától keletre -20, -25 C°-ig terjedt /Mezőtur -30*2/. Március 3-5 C° középhőmérséklettel mérsékelten hűvös hónap volt. Az átlagtól való eltérés a nyugati országrészeken -1. -2 C°, a keleti vidékeken csak 0, -1 C°. A legmelegebb napokon 21-23-án az országszerte 19-21 C° volt a maximum, helyenként valamivel több /Szarvas 21*6/, a leghidegebb nap minimuma 6-án,ill. 10- én -6, -10 C° volt /Bánhidán kivételesen -16*4 C0/* 78 -
