Vízrajzi Évkönyv 40., 1935 (Budapest, 1936)
M ETE.OROLÓGI AI RÉSZ. TARTALOM. 1. / Csapadék, hőmérséklet és párolgás Magyarországon az 1935. évben. 2. / 185 csapadékmérő állomás havi és évi csapadékösszege. 3. / A csapadék eloszlása az 1935. évben. 4. / Az 1935. évi csapadék eltérése a 30 évi átlagoktől fokban. 5. / a-d. A csapadék évszakonkénti megoszlása az 1934/35 hidrológiai évben. 6. / a-b. Az 1935. évi tavaszi és a nyári csapadék eltérése a 30 évi átlagoktől fokban. 7. / a-b. Az 1935. évi tenyószidő /ápr.l-szept.30/ csapadéka és annak eltérése a 30 évi átlagoktől. 8. / Havi csapadékösszegek és a 30 éves /normális/ havi átlagok mm-ben. 9. / A havi középhőmérséklet, összehasonlitva a 60 éves átlaggal. 10./ A párolgás havi értékei mm-ben, összehasonlitva a 20 éves átlaggal. 1 A CSAPADÉK, HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS AZ 1935. ÉVBEN. a./ A csapadék. Az 1935. évi csapadékmennyiség az országnak csaknem egész területén kevés volt, és megoszlása mind időben, mind területileg igen egyenlőtlenül alakult. A Dunántúl Fejér megye déli és Tolna megye nagyobbik északi felében, továbbá Eemenesszentmárton és Tihany vidékén 450-500 mm közt volt a csapadék évi mennyisége, egyebütt a Dunántúl mindenütt 500 mm-en felüli mennyiség esett. 500-600 mm közt volt az évi összeg a Dunántúl északi megyéiben, Sopron, Syőr-Moson- Pozsony, Komárom-Esztergom megyékben, Fejér megye északi felében, úgyszintén Tolna, Baranya és Somogy megye Jelentékeny részében. A Dunántúl többi vidékein 600-700 mm közötti mennyiség hullott; a 700 mm-t csak kevés helyen, igy főképen a Bakony vidékén, Zala megye nyugati részein s Vas megye délnyugati szögletében haladta meg az évi csapadék. Legtöbb esett Szentgotthárd környékén, ahol 846 mm évi csapadékot mértek. A Dunátől keletre szintén igen egyenlőtlen volt a csapadék megoszlása és általában Jőval kevesebb volt az évi átlagnál. Az Északi Dombosvidék nagy részében 400-500 mm, nehány helyen 500 mm-t valamivel meghaladó mennyiség esett, egypár helyen azonban,főleg a magasabb hegyvidékeken kiugró értékeket találunk, igy: a Bükk-hegység egyes pontjain, ahol a 650 mm-t, a Mátrában a Kékesen, ahol a 700 mm-t és a Börzsönyben, ahol helyenként a 750 mm-t is meghaladta az esőmennyiség. Legkevesebb volt a csapadék évi összege az Alföldön, ahol az 500 mm-t csak Pest megye északnyugati vidékein, Bács megyében Felsőszentivén,a Tisza felső folyása mentén Zemplén és Szabolcs megye kisebb és Szatmár megye nagyobb részében,továbbá Csanád megyében Battonya vidékén haladta meg. Az Alföld többi részein kevés helyen 400-500 mm közötti, legtöbb helyen azonban 450 mm-en aluli mennyiség esett. Legkevesebb csapadék volt a Cegléd—Kecskemét—Állampuszta—Kiskun— 76 -