Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)
II. M ETEOROLOGI AI RÉSZ. TARTALOM. 1. / Csapadék, hőmérséklet és párolgás Magyarországon az 1934.érben. 2. / 185 csapadékmérőállomás havi és évi csapadékösszege. 3. / A csapadék eloszlása 1934-ben. 4. / Az 1934. évi csapadék eltérése az átlagoktól ^-okban. 5. / A csapadék évszakonkénti megoszlása az 1933/34.hidrológiai évben. 6. / Havi csapadékösszegek és a 30 éves /normális/havi átlagok mm-ben. 7. / A havi középhőmérséklet, összehasonlitva a 60 éves átlaggal. 8. / A párolgás havi értékei mm-ben,összehasonlitva a 20 éves átlaggal. 1. A CSAPADÉK, HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS AZ 1934. ÉVBEN. a./ Csapadék. Az idén az országban lehullott csapadék túlnyomó részben jóval alatta maradt az átlagos értékeknek. A Dunántúl északkeleti felében 600 mm alatt volt a csapadék, Magyaróvár és Előszálláspuszta vidékén nem haladta meg a 450 mm-t sem, az Alföld legnagyobb része pedig az 500-as izohiéta alatt volt. Kivétel Fülöpszál- lás, Ál?iampii3zta, Izsák, Kalocsa, Cegléd, Dánszentmiklás, Ócsa, Káva, Gödöllő, Szolnok, Jászkaraj enő, Jászberény, Eger, északon és északkeleten Tárcái, Alsófügöd, Gibárt, Szenlrőlád, Hidasnémeti, Nyirbatka és e- gész Szatmár megye, délkeleten Tótkomlós, Mezőhegyes és Battonya vidéke. Ezeken a helyeken 500 mmr-t meghaladta a csapadék. Legszárazabb területek voltak 350 mm alatti csapadékkal: Balmazújváros, Nádudvar, Hajd\iszoboszló és Berettyóújfalu környéke. A Mátra- és a Bükk-hegység csapadékmennyisége meghaladta az 500 mra-t, sőt a legmagasabb csúcsokon a 800 mm-t is /Kékes 827 mm, Bánkút 987 ran/. A legnagyobb csapadék Szentgotthárd környékén volt, hol az évi összeg a 800 mm-t meghaladta. Kelet felé haladva mindjobban csökken a csapadék mennyisége, a Duna vonalán már csak 500-600 mm. Az Alföldön kiemelkedő csapadékos szigetek: Fülöpszállás és Állampuszta környéke /600 ram-en felül/, Szolnok és Jészkaraje- nő környéke /500 mm-en felül/, továbbá Szendrőlád, Mátészalka és Tyúkod vidéke /600 mrn-en felül/. A részleteket illetőleg a 3. pont alatti csapadéktérképre utalunk. Az évi csapadékösszegeknek a dr. Hajósy-féle /30 éves: 1901-1930/ átlagoktól való eltérést #-okban fejezve ki a 4. sz. térképünk tünteti fel. Az idén csaknem mindenütt nagy csapadékhiány mutatkozott. Csapadékfölösleg csak a Dunántúl egye3 vidékén /Nagygerezd, Beled, Bak, Fonyód, Balatonfüred, Székesfehérvár, Szár/az Alfcldön Budapest és Paks, Fü- löszállás, Állampuszta, Izsák, Dénszentmiklós, Jászberény, Szolnok és Tyúkod környékén,az északi dombos és hegyes vidéken Kékes,Márianosztra, Diósjenő és Bodvaszilas vidékén volt. A legnagyobb csapadékfölösleg az Alföldön Fülöpszállás környékén 24 ^ volt. Az ország többi részén mindenütt csapadékhiány mutatkozott, amely egyes vidékeken az évi 30 ?S-ot is meghaladta. Igen száraz területek Csehimindszent környéke /Dunántúl/ az Alföluön az egész Hajdú megye és Bihar megye egy része. A legnagyobb hiány Balmazújváros vidékén elérte a 40 ?£-at. 73 -
