Vízrajzi Évkönyv 39., 1934 (Budapest, 1935)
A 135 állomáson észlelt és az 50 mm-t meghaladd legnagyobb napi csapadékösszegek a következik voltak. Idő Dunántúl Magasság Idő Alföld és északi peremvidék Magasság Május 18. Győr 52 mm Március 19. Tiszafüred 61 ГШП 1» Piliscsaba 72 « Május 18. Qödöllő 59 It И havazd 51 " Junius 3. Ocsa 54 II Junius 10Taiiandörögd 58 « 5. Hidasnémeti 52 n 26 • Kőszeg 54 " 11. Battonya 50 ti зс. Marcali 52 » 15. Nyirábrány 62 it ti Szár 54 » 30. Dáns z en tmi kló s 109 ff Julius 1. Belcsapuszta 59 и n Szolnok 52 n fl Eémetboly 67 и Julius 14. Csaroda 50 и 13. Egervár 51 « 16. Kékes 50 i» 25. Sonogyhatvan 54 » Szept. 2. Kékes 51 w Aug. 28. Marcali 56 » И Ócsa 51 n Szept. 2. Ercsi 50 и 4. Fülöpszállás 52 и (I n »t ff Oktober 15. H Felsodobospuszta M'ernye Szár Zirc Bak Szentgotthárd 52 и 51 -i 50 « 50 i' 60 и 51' " ff Kecskemét 54 If Az 5-ös száma térkép feltünteti a csapadék-eloszlást évszakonként. /Hidrológiai évet véve figyelembe 1333.XII.1 - 1934.XI.30-ig/. E szerint télen legnagyobb volt a csapadék a Dunántúl déli részén Nagykanizsa környékén, ahol az a 160 mm-t is meghaladta. Ettől északra is, de különösen kelet felé nagymértékben csökkent. A legkevesebb csapadékot a Tisza völgye és az attól keletre eső Körösök vidéke kapta, ahol a három hónap alatt mindössze 40 mm körüli csapadék esett le. Tavasszal a legtöbb csapadékot az északi - Galyatető és Eger közötti - terület kapta, ahol az 180 rnm-nél is nagyobb volt. S területtől nyugatra, délre és keletre is csökkent a csapadék, úgyhogy az ország nyugati és keleti része már csak 80 mm-t kapott. Valamivel több eső esett Pécs környékén, de a csapadék nagysága itt is csak 100 mm körül volt. Az elmúlt évben a tavasz volt a legszegényebb csapadékben,amit természetesen - tenyészidő lévén - a mezőgazdaság súlyosan megérzett. Amilyen szegény volt csapadékban a tavasz, annál bőségesebb volt a nyár. Mind az egész Dunántúl, mind az ország északi hegyvidéke 200-300 mm csapadékot kapott, de az ország többi területén is 160 mm-es e- sők voltak. Ősszel a legtöbb csapadék volt a Budapesttől északra fekvő vidéken, ahol az 200-220 mm nagyságú volt. Innen nyugat, kelet és dél felé egyenletesen csökkent, a legkevesebb Szombathely és Turkeve körül volt, de itt is elérte a 120 mm-t. A 6-os sz. grafikon az ország 16 állomásán mutatja a csapadékok havi középértékét, összehasonlitva a 30 éves /normális/ átlagokkal. A grafikonokon egy fo-os beosztás is van a jobboldalon. Erről le lehet olvasni, hogy valamely hónapban egy-agy állomáson 1934-ben és a 30 éves átlagban leesett csapadék hány /-a a normális /30 éves átlagos/ évi csapadéknak. A Metorologiai Intézet javaslatára csak a 30 éves átlagot vettük, mert a 30 éves átlag már a kiegyenlített csapadékokből van számitva. b./ Hőmérséklet. Az 1934.év hőmérsékleti viszonyait a havi középértékekkel, a 60 éves átlagoktól való eltérésekkel, végül a hónap folyamán előfordult legnagyobb felmelegedések és lehűlések értékeivel az alábbiakban ismertetjük. 8 állomás adatait grafikusan feldolgozva 1. a 7.sz.alatt. Január csapadékszegény, a középhőmérséklet -1 - -3 C°, a nyugati részeken körül-belül 1 C°-kal fölötte, keleten 1 C°-kal alatta volt az átlagnak. A legnagyobb felmelegedés 1-18-a kerül 6-0 C°, a legerősebb lehűlés 8-, és 28-a körül a Dunántúl -6 - -8, az Alföldön -10, -12 C° volt, de előfordult -15 C° is /Debrecen, Pallag puszta/. Februárban a csapadék az átlag alatt volt, a hőmérséklet a nyugati részeken 1-1*5 C°-kal a fagypont felett, a keletieken ugyaneny74 -
