Vízrajzi Évkönyv 38., 1933 (Budapest, 1934)

II. METEOROLOGI AI RÉSZ.

TARTALMA :

1. / Csapadék, hőmérséklet és párolgás Magyarországon az 1933. évben«

2. / 135 csapadékmérőéllomás havi és évi csapadékösszege.

3. / A csapadék eloszlása 1933-han.

4. / Az 1933. évi csapadék eltérése az átlagoktól ?b-okban.

5. / A csapadék évszakonkénti megoszlása az 1932/33 hidrológiai évben.

5./ Havi csapadékösszegek és a 30 évesfaormális^ havi átlagok mm-ben.

7. / A havi középhőmérséklet, Összehasonlítva a 60 éves átlaggal.

8. / A párolgás havi értékei mm-ben,összehasonlítva a 20 éves átlaggal.

1. A CSAPADÉK, HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁROLGÁS AZ 1933 ÉVBEN.

Az idén az ország nagy részében számottevő csapadék hullott alá. A Dunántúlon csak Magyarévár-Győr vidéke, továbbá a Hajmáskér-Sárosd-Ócsa közötti terület, az Alföldön pedig Heves megye, továbbá a Tisza- Körös és a Körös-Maros szöglet, a Duna-Tisza közének délkeleti része, végül az északkeleti határszélen Ba- lassagyarmat-Putnok-Alséfügöd-Hidasnémeti estek bele a 600 mm-nél kevesebb csapadékot kapott területbe* Az Alföld legszárazabb területét délkeleten övező határszéli vidék - Máké, Tőtkomlés, Battonya, Komádi, - már 600 mm-t meghaladó csapadékot kapott, úgyszintén több esett Kistelek környékén is. A legszárazabb volt a Körösöktől északra lévő sziget: a Szarvas, Turkeve, Szerep, Berettyóújfalu és Szeghalom közötti terület. Ott az évi összeg még ebben a nedves esztendőben is az 500 mm-en alul maradt.

A csapadékbőség különösen a Dunántúl nyugati határszélén volt jelentős, mert ott pl.a Zalaegerszegtől nyugat felé eső övön az évi összeg a 900 mm-t is meghaladta. A 800 mm-es izohiéta a Dunántúlnak mintegy negyedét foglalja magában. Kelet felé haladva mindjobban csökken a csapadék.A Dunamentén és a Dunántúl keleti részein már csak 600-700 mm volt az évi csapadékösszeg. Az Alföld északnyugati /Magyaróvár/ és északi /Salgótarján és Putnok/ részein 600 mm-t el nem érő,északkeleten azonban már ismét nagy,800 mm évi összeget meghaladó esőmennyiségeket mértek. A részleteket illetőleg 3«/ a. mellékelt csapadéktérképre utalunk.

Az évi csapadékösszegeknek a legújabb dr. Hajósy-féle /30 éves: 1901-30/ átlagoktól való eltéréseit - %-okban fejezve ki - 4.sz. térképünk tünteti fel. Amig tavaly országszerte nagy csapadékhiány - azaz szárazság - uralkodott, addig az idén számottevő csapadékfelesleg volt, csak kis területeken maradt a csapadék évi összege az átlag alatt. Tavaly Pécs és Makó környékét kivéve - ahol 5 56 többlet volt - mindenütt 5-45 56 hiány volt a csapadékban. Az idén a csapadékhiány az ország kis területén is csak 5-16 36 volt. Így Magyaróvár környékén 7 a Bakonyban és a Dunántúlnak Kaposvártól délre eső - a Mecseket is magéba foglaló - területén mintegy 5 %. Az Alföldön a Körösök vidékén ugyancsak 5 % volt a hiány. Ezen belül Püspökladánytól délre Szerep vidékén és környékén a hiány 10-16 Jb-ot ért el. Ez volt az idén a legszárazabb terület.A csapadékeltéréseket feltüntető 4.ez. térkép a Dunántúlon nem mutat fel aránylag nagyobb feleslegeket,még annak nyugati részében sem, pedig rendesen ott a legnagyobb a csapadék. A többlet csak 10-30 % között maradt. Ez- 72 -