Vízrajzi Évkönyv 38., 1933 (Budapest, 1934)
zel szemben e Duna-Tisza közének északi részén - a Börzsönybén és attól keletre a Zagyva mentén haladva le a Tiszáig — a 20, sót a 30 fa-ot is meghaladta a csapadékfelesleg. Legszámottevőbb és a legkiadósabb volt a csapadéktöbblet hazánk északkeleti részeiben. Tiszafüredtől keletre már 20-30 % a többlet, sőt a Tisza- Bodrogközén a 40 £~ot is meghaladta /Felsőberecki 46 Kisvérda 42 %, Tiszabercel 45 % és Csaroda 37 %/. A 135 állomáson észlelt és az 50 mm-t meghaladó legnagyobb napi csapadékösszegek a következők voltak Idő Dunántúl Magasság Idő Alföld és északi peremvidék Magasság Május 26 • Kére a 65 mm Május 10. Nyíregyháza 60 mm Kőszeg 53 « 12. tóárianosztra 52 » Sopron 55 " 27. Dávod 58 « Junius 14. Ravazd 54 » Julius 12. Felsőberecki 73 » Szentlőrinc 59 « 23. Debrecen-Pallag 62 n 19. Csurgó 53 24. Karcag 52 « Augusztus 20. Zalaegerszeg 54 " Augusztus 2. Kisvérda 70 « 21. Beled 55 » Október 9. Tárcái 51 « Szentgotthárd 52 * 13. Lillafüred 56 » Szár 53 « Nagygerezd 50 " 22. Marcali 52 « Mernye 51 » Drávafok 59 и Harkány 68 « Szécsisziget 52 » Az 5-ös számú térkép-mellékletünk feltünteti a csapadék eloszlásét évszakonként. /Hidrológiai évet véve figyelembe 1932.Hl.1-1933.XI.30-ig/. Б szerint télen a legnagyobb volt a csapadék a Dunántúl közepén északról délre a Balaton hosszának megfelelő szélességben Nagykanizsa környékén és az ország keleti részén Debrecentől keletre,ahol a három havi csapadék 80 шв-nél is magasabb volt.Az ország többi részén a csapadék nagysága 60-80 mm között volt.Tavasszal a legnagyobb - 180-240 mm - volt a csapadék mennyisége a Dunán túl és a Duna-Tisza közének déli részén,a legkisebb - 120-140 mm - Turkevétől keletre.Az ország északnyuga- ti és északi részében pedig 160-180 nsn között váltakozott a csapadék magassága. Nyáron a legtöbb csapadék esett az ország nyugati és keleti részén,ezeken a részeken a csapadék nagysága a 300 nra-t is meghaladta. A keleti részen Debrecentől keletre leesett csapadék aránylag szokatlanul nagy volt,mert itt nyáron rendszerint kevés szokott esni.A legkisebb volt a csapadék az ország déli részén,ahol a 125 mm-t se érte el. Őszв szel a legnagyobb volt a csapadék az ország északkeleti és dél-nyugati vonulatában a Pápa és Kalocsa közötti sávon, ahol 200-300 mm volt annak megássága.Innen északnyugat és délkelet felé egyenletesen fogyott a csapadék 140 mo-ig. A 6-ik grafikon az ország 16 állomásáról mutatja a csapadékok havi középértékét, összehaeonlitva a 30 éves /normális/ átlagokkal. A grafikonon egy jl-os beosztás is van jobboldalon. Erről le lehet olvasni, hogy valamely hónapban egy-egy állomáson 1933-ban és a 30 éves átlagban leesett csapadék hány %-&■ a normá- kis /30 éves átlagos/ évi csapadéknak. Miként azt már az évkönyv elején is emlitettük, a múlt évi 40 éves átlagok helyett a Meteorologiai Intézet javaslatára csak a 30 éves átlagot vettük, mert a 30 éves átlag a már kiegyenlített csapadékokból van számitva. Az 1933. év hőmérsékleti viszonyait a havi középértékekkel, a 60 éves átlagoktól való eltérésekkel végül a hónap folyamán volt legnagyobb felmelegedések és lehűlések értékeivel az alábbiakban ismertetjük. Januárban a középhőmérséklet -3, -4 C°, azaz egy-két fokkal maradt a normális alatt. A legnagyobb felmelegedés 8-a és 19-e körül 5-6 C°, a legerősebb lehűlés 24-e és 29—e kötül -13 C°, de volt -18 C° is /Szekezárd/. Februárban a középhőmérséklet a fagypont felett volt, még pedig 1-1 1/2 C°-kal, miután az átlagértékek a fagypont körül vannak, ugyanannyi volt a normálistól való eltérés is. A maximum 7—e körül már meghaladta a 12 C —ot /Pécs/, a minimum még mindig -8, -10 C° körül volt /Zalaegerszegen -12*8 C /. Március meleg és átlagos hőmérséklete 5-7 C° ami 1-1 1/2 C°-kal haladja meg a normálist. A maximum 22 C°- 73 -
