Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

KKV = közepeskisvizállás;valamely időszak legkisebb vízállásainak számtani középértéke.

Pl. KKV 1921/30 = az elmúlt tiz esztendő évi legkisebb vízállásainak középértéke.

KÖV = középvizállás; valamely vizállásészlelési sorozat számtani középértéke.

Pl. KÖV 1931 = az 1931 évi középvizállás.

NV = nagyvizállás; értelmezése mint a KV kisvizállásé.

KNV = közepes nagyviz, értelmezése mint a KKV közepeskisvizéllásé. Pl. KNV 1921/30 = a jelölt tiz esztendő évi legnagyobb vízállásainak középértéke.

LKV = a legnagyobb vizállás, értelmezése, mint a LKV legkisebbvizállásé.

ATV = átlagos vizállás; az a mérceleolvasás, melyet valamely évben, vagy évsorozatban ugyanannyiszor halad meg a vizállás,mint ahányszor alatta marad. /182*5 napos=50?£ tartóssága vizállás./

A naponkinti mérceleolvasások közül azokat, melyek jeges vízállásra vonatkoznak,vonalkeretbe foglaltuk. Az állő jeget folytonos, a zajlőt szaggatott vonal jelöli. - Régebbi kiadványainkban ennek kettős, illetve egy csillag volt a jelzése. Ezáltal feltűnően kivánjuk jelezni azt, hogy ezen adatok használatánál a jégzajláskor észlelhető duzzasztás és más zavaré hatások miatt óvatosan kell eljárni. Ugyancsak ezért és ugyanigy különböztetjük meg úgy a KV és LKV mint a KV és LNV-nél a jeges és jégmentes vizre vonatkozó leolvasásokat. Pl.ILNVl = az állójég, esetleg jégtorlasz által okozott legmagasabb érvizszin. Az évkönyvben közölt szélsőséges vízállásoknál az esetleges korrekció már végre van hajtva.

A közölt napi vizállásadatok a reggel 7 órai, télen a 8 órai leolvasásokat jelentik. A délutáni leolvasásokat 1924 január 1-től anyagi okok miatt kénytelenek voltunk beszüntetni.Árviz idején azonban most is sűrűbben végzik a leolvasásokat.

A napi vizállásadatok táblázata alján - mint eddig is - külön csoportosítottuk az év minden egyes hónapjáról a legkisebb, legnagyobb és középvizállást. Ezzel szemben az egyes hónapok vízállásainak naponkinti felsorolásánál a maximumok és minimumok kiemelése,- mint felesleges - elmaradt. Az évi legkisebb vízállást a szám aláhúzáséval / 8 /г a legnagyobb vízállást a szám 3 oldalról való körülkerítésével /l450| / jelöltük.

A kiválasztott 20 mércén a folyó vízjárásának jellemzésére összefoglaltuk a legutóbbi tiz év havi szélsőségeit és a 10 évről számított havi középvizállásokat is. /:havi KV, KÖV, NV 1921/30:/ A mederváltozósok miatt hosszabb időszak adatait nem tanácsos összefoglalni, de a fenti értékek felrakása igy is megadja a mérceszelvény vízjárásának jellegét.

Sok esetben elegendő minden egyes hónap jellemző vízállásai helyett csupán a: év szélsőséges és közepes vízállásait megadni. Ezeket a legutóbbi tiz esztendő adataival egybevetve, tájékozódhatunk a folyó évi vízjárásáról.

ügy itt, mint az észlelés kezdete óta leolvasott legnagyobb szélsőségeknél már különválasztottuk a jeges és jégmentes vizeket s különösen az árvizeknél /LNV/ ügyeltünk arra, hogy ne csak történelmi jelentőségű, ma már .reális értékkel nem biró adatokat adjunk, hanem a vizjelzésnél a vizjáték felső határául elfogadott, ma is várható legnagyobb árvizmagasságot is közöljük.

A régebbi vizállásadatok felülbírálásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a különböző évek vízállásai ugyanazon magasságra vonatkoznak-e, a mérce nullpontjának magassága áthelyezés utján nem válto- zott-e ? E tekintetben utalunk a Vízállások 1928/29 évi XXXIV. kötetében megjelent korrekciós táblázatra, mely ma is változatlanul érvényben van és ezért nem is közöljük.Felhivjuk a figyelmet arra, hogy ezekenki- vül a tiszaugi mércén 1928 október 1-től a korrektiő -23 cm.

Vizhasznositási terveknél szükségünk lehet annak ismeretére, hogy valamely vizállás egy bizonyos időszakon belül hányszor fordult elő, illetve hányszor volt azt meghaladó vagy annak alatta maradó mérceál— lás. Ezekre a kérdésekre a gyakorisági és tartóssági adatok illetve görbék válaszolnak,melyeket először Vi- 10 -