Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)
czián Eie alkalmazott Magyarország vizerőinek általános felvételénél és használatuk az 6 nyomán általánosan elterjedt. A 20 kiválasztott Jellemzó mércére vonatkozóan úgy a vizállásgyakorisági, mint a tartóssági adatokat az 1931 éven kivül az 1921/30 évek átlagára is meghatároztuk s ez utóbbiakat rajzban is ábrázoljuk. A tizéves átlagot egyes hónapokra helyszűke miatt nem közölhetjük, a folyó év vízállásainak azonban havi gyakoriságát is közreadjuk, mert ezen adatokból évek múlva bárki egyszerűen megállapíthatja, hogy pl. az öntözési időszakban vagy az őszi hajózási nehézségek idején,szóval az évnek bizonyos részében hosszabb idő átlagában is egyes vízállásokra mennyi időn át számithat. A gyakorisági adatok közreadása itt teljesen elegendő volt, mert azoknak egyszerű összegezése a tartósság értékeihez vezet. A gyakorisági és tartóssági adatok számításánál 25 cm-es vizállásközökkel dolgoztunk. Az általános gyakorlatban csak újabban elterjedt gyakorisági és tartóssági görbék használata tekintetében utalunk a Vizügyi Közlemények 1930 évi második füzetében "A hidrológiai kutatás különös tekintettel a hidrografiai adatszolgáltatás mai állására« cimen megjelent tanulmányra. Célszerűnek láttuk a mederszelvények rajzát a mérce sikjában közreadni a Jellemző vízállások megjelölésével. Nem egyszer fontos tudni a kis- és középvizi meder felső határát, valamint azt,hogy mely vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes Jelenségek magyarázatához szükségünk lehet a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is. Végül a Jövőben ezek a keresztszelvények fognak legjobban rámutatni a szelvényváltozásokra s igazolni fogják azt az álláspontunkat, hogy a vizrajzi adatok feldolgozásánál általában csak 10 éves ciklusok átlagaival dolgoztunk. A kiválasztott mérceállomásokra vonatkozóan vizmennyiséggörbéket is közlünk, a legutóbbi tiz év vizmennyiségmérési adatainak egyidejű közreadásával. A háború utáni idők nem voltak alkalmasak arra, hogy olyan nagy számban végezzünk méréseket,mint az régebben szokásos és feltétlenül szükséges volt. Ennek ellenére szakítottunk azzal a régi felfogással, mely mindig csak mérési pontokat közölt és a tömeggörbe megszerkesztését arra bizta, akinek éppen szüksége volt reá. Mert csak az tud az igen gyakran rendellenességeket mutató mérési pontok között leginkább eligazodni, a szomszédos mérési szelvények adatainak átszámításával inter- és extrapolálni,szóval egy többé-ke- vésbbé valószínű görbét megadni, aki a méréseket végezte, aki a helyi viszonyokat, a mérés körülményeit stb. ismeri. A mérési eredményeket Jelölő pontok szóródásának mindig megvan a maga természetes, rendesen a mederben található oka s nem mindig áll, amit egyesek olyan könnyen Jelentenek ki, hogy a mérések rosszak. Absolut pontosságot mér a dolog természeténél fogva ne várjon senki ezektől a görbéktől: azoknak alsó szakasza a kisvízi meder folytonos változása miatt rövid ideig, néha csupán egyik árvíztől a másikig érvényes, felső részük pedig az aránylag kisszámú mérési adat miatt kevésbbé megbízható. Nehézségeket okoz az is, hogy a mérceszelvény, melyre a méréseket vonatkoztatJuk,mérésre gyakran nem alkalmas /pl.kanyarban van, szelvénye szabálytalan vagy hidszelvény, stb./és igy kilométerekkel lejebb vagy feljebb kell az emésztést meghatározni. A Vizrajzi Osztály már régen - kísérleti alapon - rámutatott arra, hogy az áradó és apadó víznél % mutatkozó nagy eséskülönbségek a folyóvíz emésztési viszonyait mennyire befolyásolják, a mérési pontok tehát már ezért is szóródnak. Görbéink a tetőző vízállás mellett lefolyó tömegeket tüntetik fel.Az áradó víznél végzett mérések pontjait telt, az apadásnál végzett mérésekét üres karikával jelöljük, mig a tetőzésnél nyert mérési eredményeket csillag ábrázolja. Ahol a legutóbbi tiz év adatai alapján megbízhatónak látszó görbét szerkeszthettünk,azt teljes vonallal huztuk ki, ahol régebbi adatokra,szomszédos szelvények átszámított mérési eredményeire vagy a korrespondeáló vízállások alapján számított pontokra támaszkodva kellett dolgoznunk, a görbét szaggatott vonallal Jelöltük. Ahol pedig a körülmények annyira kedvezőtlenek,hogy nem egy tömeggörbét, hanem valóságos görbe-sereget kellett volna megadnunk, nem közöltünk semmit, mert a11 -
