Vízrajzi Évkönyv 36., 1931 (Budapest, 1932)

ÉSZLELÉSI ADATOK és feldolgozásuk eredményei

Általános tudnivalók

Évkönyvünkben, - mint az elmúlt esztendőben is - nem csupán a nyers észlelési adatokat közöljük, hanem azokat a korszerű hidrotechnika igényeihez képest csoportosítjuk és dolgozzuk fel.

A fontosabb tudnivalókat fejezetenként az alábbiakban ismertetjük:

Vizjárási rész.

Ennek a fejezetnek a tartalma a következő:

a. / Folyóink vízjárásénak általános jellemzése.

b. / 20 jellemző vizmérceallomás törzskönyvi adatai,napi vízállásai,

azok gyakorisági és tartóssági adatai, vízállásuknak jellemző értékei. Vizmennyiséggörbe és mederszelvény a mérce helyén.

c. / 72 vizmérce napi vizállás-adata és törzskönyvi adatai.

A jellemző vizmérceállomások, amelyekről részletes anyagot szolgáltatunk, a következők:

a Dunán:

a Rábán:

a Tiszán:

a Szamoson:

Csenger

Pozsony

Ragyogóhid

Vásárosnamény

a Sajón:

Komárom

az Ipolyon:

Tokaj

Zsolca

Nagymaros

\

Balassagyarmat

Tiszafüred

a Hernádon:

Hernádnémeti

Budapest

a Dráván:

Szolnok

a Körösökön:

Paks

Barcs

Csongréd

Gyoma

Mohács

Szeged

a Maroson:

Makó

Pozsonyra és Komáromra vonatkozóan részben csehszlovák adatokat is közlünk.

A táblázat fejlécében a legfontosabb törzskönyvi adatokat közöljük.A dunai vízmércék helyét az uj nemzetközi kilométerjelzés szerint is megadjuk. A mérce nullpontjának magasságánál az egységes, országos szintezési hálózat hiányában jelezzük azt az alapsikot, amelyre a magasság vonatkozik és a lejcmerést végző hivatalt, mert azonos alapsikból kiinduló szintezési hálózatok is, a mérés minősége és a kiegyenlités körei szerint, a közös kiinduló ponttól különböző távolságban más-más eltérést adnak,vagyis csak azonos szintezések pontjai hozhatók nyugodtan egymással vonatkozásba. így a mérce nullpontjának magassága után

/V.O./ a Vizrajzi Osztály szintezését jelenti, melynek alapsikja a régi katonai hálózatéval egyező. /F.3Z./ a Vásárhelyi-féle szintezés pontjaiból levezetett úgynevezett folyamszabályozási magasság, /katonai/ a bécsi cs. és kir. katonai földrajzi intézet magassági jegyéből levezetett magasság, /társulati/ vizi társulatok által megadott magasság.

Egy-egy vizmérceállomásnak adatait áttekinthetőség szempontjából egy lapra szorítottuk össze, ezért szükséges volt a következő rövidítések bevezetése:

LKV = legkisebb vizállás; a mérce észlelése óta leolvasott legalacsonyabb vizállás; ennél az, időpontot is megadjuk.

KV * kisvizállás; valamely megjelölt időszakon belül előfordult legkisebb vizállás.

Pl. KV 1921/30 = a megjelölt tiz év alatt észlelt legkisebb vizállás.- 9 -