Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
47 A jég megállásával és az erős hideggel kapcsolatban helyenkint az addig észlelt legkisebb vízállásoknál is alacsonyabbak állottak elő. A kisvizek sem a folyó hosszában, sem az idő tekintetében nem mutatnak szorosabb összefüggést. Néhol januárban, néhol februárban, helyenkint márcziusban állottak elő, sőt van néhány hely (Nagymaros, Vácz, Fájsz), hol az őszi, novemberi kisvizek a legalacsonyabbak. A kisvizek magasságáról, összehasonlításban az eddig észlelt legkisebb vizekkel, a következő táblázat ad fölvilágosítást: Állomás neve 1901. évi legkisebb vízállás 1901. év előtti legkisebb vízállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Pozsony ........................... II. 26 12* 1897 42x Komárom ........................... I. 10 7* 1894 — 10x Budapest ..................... ... I. 11- 10х 1895 X О ce 1 Paks .................... ._ I. 5 X О 1 1898 — 50x Mohács ............................... III. 1 5х 1895 — 18xx Gombos ... ..................... II. 28 10 1871 — 15 Újvidék ............................ I. 8 1 <1 X 1895 — 63 Szlankamen ................... I. 9 — 16 1895 — 39xx Zimony............. .............. ... I. 11 — 20х x 1895- 18x Pancsova ....................... I. 11- 20х 1895 — 73x Báziás ................................ III. 3 27 1898 — 35 Drenkova ............ ......... I. 13- 42х 1893 _ 71xx Orsóvá ................................. I. 14- 30х 1893 — 52x A jég elmenetele minden jelentősebb esemény nélkül történt meg márezius elején. Csak Paks fölött volt rövid ideig egy kis torlódás, mely azonban nem emelte veszedelmes magasságra a vizet. A jéggel kapcsolatos ilyen apró duzzasztások már a jég megállásakor és helyenként való megmozdulásából eredő egymásra torlódásakor előbb is voltak s Pozsonyban, Oroszvárt, Váczott, Pen- telén és Földvárt az évi legmagasabb vízállásokat ilyen torlódások idézték elő. A hóolvadás márcziusban a felső Dunán csak apróbb árhullámokat okozott. E kisebb árhullámok lefelé haladtukban összegeződtek a Duna nagy mellékfolyóiból jövő árhullámokkal, úgy hogy Szlankamentől lefelé márezius végén és április elején az évi legmagasabb vízállások jelentkeztek. A felső Duna ez évi legmagasabb vizei ellenben csak később, április derekán húzódtak le, midőn a magasabb hegyvidék hava bőséges tavaszi esővel kapcsolatban megolvadt. Szlankamentől fölfelé az ország határáig az április második felében jelentkezett árhullám adja a legnagyobb vízállásokat, kivéve néhány fentebb említett oly helyet, hol előbb a jéggel kapcsolatban torlódások duzzasztották meg a vizet.
