Vízrajzi Évkönyv 12., 1901 (Budapest, 1904)
Tartalom
48 Az évi legmagasabb vízállásokról, kapcsolatban az eddig észlelt legmagasabb vízállásokkal, a következő összeállítás ad felvilágosítást: Állomás neve 1901. évi legnagyobb vizállás 1901. évet megelőzőleg észlelt legnagyobb vizállás ideje magassága cm. éve magassága cm. Pozsony ... ... .... _ ... I. 29 458 < 1850 \ 1899 982x 770 Komárom .........................._ IV. 19 495 < 1876 1 1897 711 680 Budapest ............................ IV. 19 496 oo го cc 00 00 т-t tH 936x 736 Paks ................... ... ... IV. 20 474 I 1876 1 1897 806x 652 Mohács ... .............. ... IV. 22 566 1897 700 Gombos ............................. IV. 23 567 < 1876 } 1897 678x 648 Újvidék ......... .............. IV. 27 498 < 1876 t 1895 637 x 619 Szlankamen ... ................ III. 30 514 1895 630 Zimony .. ...................... III. 29 558 1895 711 Pancsova .............. ... ... III. 30 573 1895 733 Báziás .................................. IV 3 572 1895 777 Drenkova ........................... IV 3 478 1888 653 Orsóvá................... .............. IV 3 510 1895 648 Az áprilisi árhullám levonulása után a Duna erősen megapadt s májusban egyetlen árhullám sem zavarta meg ezt az apadást. Junius, julius és augusztus hónapokban a bő esőzések egymásután több apró árhullámot idéztek elő. Általában e 3 hónapban a Duna bőséges vízhozo- mányú volt. Ez a jelenség különben, hogy a Duna nyáron magas vízjárású, általános törvény s a folyó természeti viszonyaiban leli magyarázatát. A Duna egész vízgyűjtője kontinentális klimájú s így a nyári esőzések zónájába esik. Azonkívül a folyó vízgyűjtő területének egy része az örök hó légiójába nyúlik föl, hol nyáron van a legbőségesebb olvadás. E két körülmény magyarázza meg, hogy a Duna vízhozománya nyáron miért olyan bő és hogy nagy árvizei a felső szakaszon miért állanak elő általában a nyár folyamán. Az ősz két első hónapjában egy-egy kisebb árhullám jelentkezett, míg november alacsony vízállásával tűnt ki úgy, hogy helyenkint az évi legkisebb víz ebben a hónapban jelentkezett. Deczember hónapot az enyhe hőmérséklet jellemezte; a Dunán jég nem mutatkozott s az időnkénti esőzések kisebb árhullámokat okoztak. A víz nívója nem szállott nagyon alacsonyra s főként a hó vége felé emelkedett a vízállás, midőn a Tisza és Száva jelentős árhullámokat hoztak a Dunába. A Morva, Rába és Vág különösebb vízmagasságot az egész év folyamán nem értek el. Csak a Vág folyó alsó szakaszán Gután emelkedett föl jelentékenyen márcziusban a vízszin s az addig észlelt 1894. évi legmagasabbat 20 cm.-re
