Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
62 A DUNA 1899-IK ÉVI ÁRVIZE. képződtek, melyek gyors olvadásukkal tetemesen és hirtelen megnövellék a folyómedrekbe jutó víztömeget. Tekintve azt, hogy a csapadék zöme jóformán egyetlen nap, szept. 12-én hullott le, a hegyek oldalain igen intenzív felszíni folyás keletkezett, mely s sok helyen málékony talajt nagy mértékben elmosta s helyenkint valóságos iszaplavinákat hozott létre. Főként egyes vízmosásos helyeken volt nagy hordalékmozgás. Itt a torrens torka előző árvizek hordalékával volt betömve s a jelentkező felhőszakadás vize fölszakította e természetes gátakat, hogy azután a hordalékot szinte egyszerre zúdítsa az alantabb fekvő helyekre. A lerohanó árnak éppen ezért nemcsak a folyók legalsóbb részén, a többé-kevésbbé széles völgyekben, hanem a hegyvidéken is megvolt a maga romboló hatása, részint lemosván a termékeny földet, részint terméketlen iszappal és görgeteggel borítván el a megművelt területeket, sok ideig hasznavehetetlenné téve őket. Azonkívül a hegyvidéken is sok ipartelepet, épületet, útat és vasutat, hidjaikkal és egyéb műtárgyaikkal együtt tett tönkre az áradat. A hegyekről lezuhanó víz a folyómedrekbe érve, oly magas vízállásokat idézett elő, minőket a XIX. század folyamán egyes mérczéken még nem észleltek Ausztriában, bár előzőleg még magasabb árvizekről is tesznek említést a krónikák. Magán a szorosan vett Felsö-Dunán aránylag csekély lévén a csapadék, a vízállások sem voltak magasak. A Duna vízállásai abban a mértékben nyerlek jelentőséget, a mint a jobboldali mellékfolyók belé öntötték hozományukat. A Lech torkolatáig még árvízről alig lehet szó; a Lech és Isar már jelentékeny víztömegeket zúdítottak a Dunába. Mindazonáltal Vils- hofennél a Duna csak 303 cm. magasságot ért el, míg az addig észlelt legmagasabb vízállás 608 cm. t tett ki (1845 márcz. 31-én). A Duna tehát az Inn torkolatáig éppen nem mutatott rendkívüli vízállásokat. Az lnn torkolatánál azonban egyszerre megváltozik a folyó képe s az árvíz a maga nagyszerűségében kifejlődik. Az Inn Schardingnél 1060 cm.-re emelkedett föl, vagyis 281 cm.-rel magasabbra, mint az addigi legmagasabb, melyet 1897 jul. 31-én és aug. 1-én észleltek. Az Inn visszaduzzadó nagy árhullámának tulajdoníthatjuk részben, hogy Passaunál a Duna 918 cm. magasságot ért el (47 cm.-rel alacsonyabbat, mint az addigi legmagasabb, melyet 1862-ben észleltek). Az Inn torkolatától lefelé az árvíz csak nyert jelentőségében. A Traun és Enns, valamint az Enns alatt Bécsig beömlő folyók mind rendkívüli sok vizet hoztak a Dunába s csak a magyar határ felé kezd az árhullám ellapulni, hol már az esőzés csekélyebb volt s a folyók, köztük a Morva, csak kisebb mértékben áradtak föl, a mint ezt a következő fejezetben látni fogjuk. Hogy az árvíz numerikus magasságáról képet adjunk, az alábbi táblázatot közöljük a minket érdeklő főbb állomások vízállásáiról: Az 1899-iki árvíz magassága egyes jelentősebb mérczéken más árvizek magasságához viszonyítva. Folyó neve Vízmércze neve Az 1S99. évi árvíz magassága cm. Az 1S97. évi árvíz magassága cm. 1S99 előtt észlelt legmagasabb vízállás éve magassága cm. Inn Schärding... + 1060 + 779 1897 + 779 Duna Vilshofen ... .+ 303 + 240 1845 + 008 (( Passau... ... GO t—1 ОЭ + + 790 1862 + 965 (( Aschach __ + 67Ó + 574 1830 + 766 « Linz ... _ + 607 + 515 1862 + 595 « Struden + 1260 + 1180 1862 + 1225 (( Stein ......... + 627-f 595 1830 + 735* ft Bécs .........-j- 566 + 516 1830 + 601 * Jog es vizet jelent. E kimutatás láttatja, hogy az 1899-iki árvíz helyenkint a legnagyobb volt, bár néhol még nagyobb vizeket is észleltek nála. Látható továbbá, hogy az 1899-iki árvíz jóval magasabb volt az egész felső medenczében, mint 1897-ben. Érdekes azonban az a jelenség is, hogy az Inti beömlésétöl lefelé Steinig a két árvíz közötti magasságkülönbség fokozatosan megfogy; Passaunál 128 cm.-rel, Aschachnál 96 cm.-rcl, Linznél 92 cm.-rel, Strudennél 80 cm.-rel, Steinnél már csak 32-vel volt magasabb az 1899-iki árvíz az 1897-ikinél. Bécsnél azonban a különbség ismét fölszökik még pedig 50 cm.-re. Az 1899-iki árvíz nemcsak rendkívüli magasságával, hanem gyors emelkedésével is kitűnt. Az egész árvíz egyetlen árhullámot képez s nem apróbb árhullámok összegezéséből támadt. Schárdingnél az Inn egy nap alatt 5-l m.-t, Passaunál a Duna 1 nap alatt 34 m.-f áradt Aránylag meglehetős alacsony vízállás előzte meg az árhullámot úgy, hogy az árhullám relativ, a megelőző minimumtól számított magassága is igen jelentékeny. Az alábbi összeállítás az árhullám relatív magasságát tünteti elő 1899-ben és 1897-ben: Az árhullám relatív magassága 1899-ben és 1897-ben. Folyó neve Vízmércze Az árhullám magassága cm.-ben 1899 1897 Ilin Schärding... ... ... 925 587 Duna Vilshofen 273 165 « Passau 715 505 ! (< Aschach ................. 560 396 (( Linz ... ................. 654 478 (( Struden... ... ... 1103 915 (( Stein .. 622 529 (( Bécs ... ... .... 631 524
