Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1899-BEN. 15 tatás a több évi átlagoktól való eltéréseiről (C°-ban) az 1899. évben. Julius eltérés Augusztus eltérés Szeptember eltérés Október eltérés November eltérés Deezember eltérés > eltérés 20-5 — 1 5 19'6 — 1-6 16-9 + 0 2 9'9 _ 0 8 5'9 + 1 i _ 0 6 _ 0 1 10-6 + 0-2 16 2 + 0 1 14-2 — 10 11-8 + 0 1 61 — 0 9 2-6 + 1 4 — 4 0 + 0 1 6-4 + 0-7 20-6 — 0 8 20-0 — 0-4 16-0 + 0 0 9-1 — 1 1 61 + 2 1 — 2 5 — 1 5 ío-o + o-i 21'5 + 0 3 20-3 + 0-6 15-5 + 0 3 9-2 — 0 7 5*5 + 1 5 — 3 7 — 2 8 10-3 + 0-7 17-6 + 0 7 13-7 — 3-0 12-3 + 0 3 4'5 — 2 5- 0-2 — 0 6 — 7 9 — 2 8 61 + 0-4 20-6 — 0 4 19-4 — 0-8 15-30 1 8'4 — 1 4 51 + 1 6 — 1 2 + 1 3 9'8 + 0-6 22 2 — 0 8 22'2 — o-i 18-4 — 0 3 13-4 — 0 5 10-2 + 0 8 4 4 — 1 8 13-5 + o-o 20-0 — 0 5 17-7 — 2’2 15-2 — 0 2 8-1 — 1 8 3-7 + 0 3 — 2 9 — 0 8 9'2 + o-i 21-9 — 0 8 21-2 — 0-6 17-2 + 0 0 10-8 — 0 6 7-1 + 2 1 — 2 6 — 2 2 110 + o-i 220 + 0 3 21-2 + 0-4 16-7 + 0 1 10-9 + 0 0 7-3 + 2 6 — 2 6 — 2 4 11-1 + 0-7 16-8 — 0 7 15-0 — 1 ‘5 12-0 — 0 9 61 — 1 4 2’5 + 0 9 — 4 2 — 0 5 6'5 — o-i 19-7 — 0 9 18-9 — 0-7 14-4 — 0 9 8'9 — 0 7 6-0 + 2 4 — 3 8 — 2 7 9-3 4O’O 21-0 + 0 2 20-1 + 0-4 15-9 + 0 4 90 — 1 2 6-6 + 2 8 — 4 0 — 2 8 10-1 + 0-6 19-7 — 0 2 17-12-0 15'0 + 0 2 79 — 1 7 3-8 — 0 1 — 1 4 + 0 1 9'2 + 0-2 20-0 + 0 2 18-0 — 1-3 15'4 + 0 4 7'4 — 2 5 2-1 — 1 3 — 2 4 — 0 5 9-0 + 0-2 22-4 + 1 1 20-0 — o-i 16-4 + 1 0 9-6 — 0 1 5'4 + 2 1 — 1 9 + 0 2 10-6 + 1-4 19-6 — 0 5 18-2 — 0-9 150 — 0 1 8-3 — 1 4 5’8 + 2 1 — 3 2 — 1 5 9-3 + 0-2 20'4 — 0 9 19-9 — 0-7 16-2 — 0 3 ЮЗ — 0 4 6'7 + 2 2 — 3 3 — 2 9 10-4 + 0-3 20-6 — 0 6 19-9 — 0-2 15-9 — 0 3 9-9 — 0 4 71 + 3 0 — 3 1 — 2 5 10-2 + 0-3 17-9 — 0 3 16-3 — 0-9 12-8 — 0 4 7-0 — 0 6 3-7 + 1 9 — 4 1 — i 7 7'5 + 01 213 — 0 8 20-60-5 17-0 + 0 3 9-7 — 1 0 6-0 + 1 3 — 2 2 — i 5 10-7 + 0-3 19-8 — 0 2 17-6 — 1-5 15-0 + 0 0 8-3 — 1 6 4*5 + 0 7 — 1 7 — 0 2 9-3 + 0-2 21-4 0 2 20-7 ± o-o 16-4 0 3 110 0 2 7’4 + 2 2 2 8 — 3 3 11-2 + 0*5 Valamely évnek meteorologiai jellege — tekintettel a gyakorlati kérdésekre — akkor domborodik ki, ha a havi és az évi csapadékmennyiségeket, továbbá a hőmérséklet középértékeit a több évből nyert átlagokkal összehasonlítjuk. Ezen czélból a mellékelt két táblázatban összeállítottam az 1899. évben végzett észlelések alapján néhány állomásnak havi és évi csapadék összegeit és hőmérsékleti középértékeit; az adatok mellé kiirtam -j- jellel (az átlagnál nagyobb) vagy — iellel (az átlagnál kevesebb) a több évből nyert átlagoktól való eltéréseket is. (Lásd az I. és II. Kimutatást.) A csapadékeloszlást illetőleg feltűnő volt május, junius, szeptember, október és november hó. Májusban és szeptemberben mindenütt az országban jóval több esett a normálisnál, a többi három hónapban pedig a fordított eset állt be. A májusi nagy csapadék általában jelentékeny hatással volt a tavaszi csapadékra, mert ebben az évszakban a csapadékmennyiség az országban mindenütt több volt a normálisnál; a szeptemberi nagy csapadék hatása azonban alig volt észrevehető az őszi csapadékmennyiségen, a mennyiben a rendellenes októberi és novemberi csapadékhiány adta meg jellegét az ősznek. A hőmérséklet magasabb volt a normálisnál januárban, februárban, áprilisban és novemberben, ellenben a normális alatt volt junius-, augusztus-, október- és deczemberben. A többi hónapokban az ország különböző vidékein változó viselkedést mutatott a hőmérséklet. Ha Magyarországon az 1899. évnek csapadék- és hőmérsékleti viszonyait a több évi átlagokkal egybevetjük, akkor a következő konklúzióra jutunk: Az 1899. évi csapadék — Erdély, Magyarország déli része és a Mármarosi havasok némely vidéke kivételével — több volt a normálisnál, továbbá a hőmérséklet is általában a normális felett volt. Télen, nyáron és őszszel a normálishoz képest határozottan csapadékhiány volt és tavaszszal csapadékbőség; a hőmérséklet az országban mindenütt télen a normális felett és nyáron a normális alatt volt, tavaszszal az alföldek és őszszel — Erdély kivételével — Magyarországon melegebb volt, mint a normális esztendőben. A csapadékmennyiség 24 óránkénti maximumairól képet nyerünk, ha összefoglaljuk azokat az állomásokat, a melyeken 24 óra alatt a legtöbb csapadékot mérték. Ebből a czélból táblázatba foglaltam néhány állomás adatait, melyekből kitűnik, hogy a legnagyobb intenzitású csapadék a tengerparton volt. (Lásd a kővetkező oldalon levő táblázatot.)
