Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)

Tartalom

и

A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1899-BEN.

II. К i m u~

néhány állomás havi és évi hömérsékletközépértékéről és

Az állomás neve

Január

eltérés

Február

‘<X>

%

Márczius

eltérés

Április

eltérés

Május

eltérés

Junius

eltérés

Arad ... ... ... ...

3

3

+

6-3

2'9

+

3-4

4'2

_

0

7

11-7

+

0

0

16-2

_

0

2

17-2

_

2-5

Árvaváralja .........- 0

8

+

4'6- 2-3

+

2-2

0-4

+

0

6

7'4

+

1

0

12-2

+

1

3

13-0

—

1-7

Budapest (vár) ...

2

2

+

4-1

1-4

+

1-9

3-9

—

0

6

11-4

+

0

6

14-8

—

0

4

17-6

—

1'5

Csáktornya ... ...

2

8

+

5'4

31

+

3-3

4’0

—

0

6

111

+

0

7

15-2

+

0

6

18-5

—

0*5

Csik-Somlyó ... ...- 2

7

+

4-9

— 1-2

+

5-2

— 04

—

0

3

8-3

+

1

0

14-2

+

2

5

14-6

—

0-4

Eger ............- —

1

7

+

4'7

0-8

+

2-1

31

—

0

5

11-0

+

0

3

15-2

+

0

4

17-9

—

0-8

Fiume... .....

8

3

+

3-2

7'4

+

1-6

7-9

—

0

4

12-4

+

0

1

15-9

—

0

3

18-9

—

1-0

Gyulafehérvár

— 0

7

+

3'5

2-0

+

4-2

2'71

4

11 '8

+

0

7

16-4

+

1

2

17-1

—

16

Kalocsa ...............

2

9

+

4-3

30

+

2-6

4’5

—

1

0

12-4

+

0

6

15'5

—

0

6

18-81-4

Keszthely

................

3

2

+

4-8

3-4

+

31

4'8

—

0

3

11-7

+

0

5

15-7

+

0

3

19-0

—

05

Késmárk ...............- 1

6

+

3-2

— 2'2

+

1-6

0-6

—

0

2

7'5

—

0

1

12-4

+

0

7

13-4

—

2-2

Kőszeg... ..... . .

1

9

+

3-5

1-2

+

1-4

4-0

—

0

1

9'8

—

0

2

141

—

0

1

16-8

—

1-3

Magyar-Ovár ... _

2

4

+

4'4

1-0

+

1-4

4’2

+

0

2

10-8

+

0

6

15-3

+

0

6

18-5

—

o-i

Nagy-Bánya .........

1

3

+

4'4

0-7

+

2'5

31

—

0

3

11-4

+

1

1

161

+

1

6

16-0

2-1

Nagy-Szeben ... ...

— 1

0

+

3-3

0-9

+

3-2

2-0

—

1

7

11-6

+

0

9

16-8

+

2

1

17-3

—

0-7

Nyíregyháza ... ...

1

9

+

54

1-3

+

3-2

42

+

0

6

12-2

+

1

6

16-6

+

1

4

18-7

—

0-6

Ó-Gyalla ... — ...

2

1

+

4-3

0-8

+

1‘5

3-4

—

0

6

10-5

+

0

2

14'4

+

0

0

16-6

—

1 ‘4

Pécs (bányatelep)

_

3

5

+

4-7

33

+

3-2

4-2

—

1

0

12-0

+

0

8

14-4

—

0

7

17-6

—

1-2

Pozsony ... ... ...

2

9

+

4-3

1-6

+

1-5

4-4

+

0

1

10-7

+

0

3

14-9

+

0

1

18-3

—

0-5

Selmeczbánya

0

3

T

3-3- 0-6

+

1-5

1-7

+

0

1

7'9

+

0

2

12 1

+

0

0

14-8

—

1-4

Szeged ............ ...

2

6

+

45

2*5

+

2-9

■4*6

—

0

4

12-7

+

1

2

16-0

—

0

1

17-9

—

2-0

Ungvár ...............

1

9

+

4'9

0-9

+

2-5

30

—

0

4

11-0

+

0

6

15'2

+

0

4

15-8

—

26

Zágráb

_ ... . . —

4

4

+

ő-l

4'8

+

3-5

5*5

+

0

6

11-9

+

0

4

15-3

0

1

18-5

0-5

mumot határoló izohieta a 100 mm.-es, a melyen belül 87 mm.-t is mértek. A 150 mm.-es izohieta míg Erdélyben dominálóan lépett fel, addig a Duna-Tisza közén, a Nyírségen és az Ondóvá völgyében csak kisebb területeket határolt.

Az évszakos csapadékingadozás 100 és 400 mm. közé esett; ez az ingadozás 200 mm.-rel kevesebb volt a múlt év hasonló évszaki ingadozásánál.

A nyári izohietáJc rendszere. Ebben az évszakban is, hasonlóan az előzőhöz, észak-keleten volt az elsőrendű maximum, melynek magja 500 mm.-nél többet tett ki (Királymező 547 mm.). Másodrendű maximum volt Árvában (Árva-Polhora 509 mm.), a Momakodrun és az Erdélyi Érczhegységben (Magúra 430 mm.), továbbá a Tengerparton (Szt. Mihovil 438 mm.).

Minimális volt a csapadék a Duna-Tisza közén és a nagy és kis magyar alföld jelentékeny részén.

A csapadék területi eloszlása általában ebben az évszakban is igen komplikált, számos izolált terület keletkezett, amely körülmény a nyár folyamán szokásos lokális jellegű csapadékról tanúskodik.

Az évszakos abszolút csapadékingadozás átlagosan 150 és 500 mm. közé esett.

Az őszi izohieták rendszere. A fömaximum a tengerparton lépett föl, melynek magját a 700 mm.-es

izohieta határolja (Fiume 747 mm.). Ez az izohieta 200 mm.-rel kevesebb az előző évi tengerparti fömaximum izohietájánál és 100 mm.-rel kevesebb az a 25 évi átlagosnál. Mellékmaximumok keletkeztek Mármarosban és nyugaton a Rozália-hegységben; a maximumok kontúrjait a 400 mm.-es izohieta jellemzi (Királymező 440 mm., Kabola-Polyána 410 mm., Szt. Elek 445 mm.). A mármarosi mellékmaximum circa 100 mm.-rel több a múlt évi hasonló elhelyezkedésű maximumnál és körülbelül egyezik az átlagossal; a nyugati maximum az átlagosnál körülbelül 150—200 mm.-rel nagyobb.

Minimális volt a csapadék Erdélyben (Csik-Somlyó 44 mm.), az alföldeken és a Duna-Tisza közén. A minimumokat határoló izohieta általában a 100 mm.es, mely körülbelül 50 mm.-rel kevesebb az átlagosnál.

A maximumokat és minimumokat elválasztó 200 mm.-es izohieta északkeletről északnyugatig húzódik, majd az ország délnyugati részét határolja. A 200 mm.-es izohieta általában elválasztja a síkságokat a hegységektől. A 200-as izohieta még teljes szigeteket is alkot, melyeken belül jóval több eső esett, így Monyásza, Magúra és Ruszkabánya környékén.

A csapadék abszolút ingadozása ebben az évszakban 50 és 700 mm. közé esett.