Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

MAGYARORSZÁGI FÖLDÖNTÖZÉSEK VÍZSZÜKSÉGLETÉNEK MÉRÉSÉRŐL.

7!»

Igazolják ezen eredmények továbbá már eddig is, hogy a szükséges vízmennyiségre legnagyobb befolyással bír a talaj kötöttségi állapota és domborzati viszonyai, azután az öntözési rendszer és a táblák nagysága, majd utoljára az időjárás. Az időjárásnak azért jutott itt utolsó hely, mert rendszerint nemcsak annyi vízzel öntözünk, a mennyi a nedvesítéshez eső alakjában kellene, hanem annyi vizet kell a rétre eresztenünk, a mennyi elegendő ahhoz, hogy a víz a területen végig ömöljön, vagy azt eláraszsza. Az időjárás tehát nem annyira az egyszeri öntözés szükségletére, mint inkább az öntözések számára vagyis azok gyakoriságára bír lényeges befolyással. Hogy pedig az itt felsorolt tényezők egyenkint és számadatokban is minő befolyást gyakorolnak a vízmennyiségre, azt még a további kisérletek lesznek hivatva pontosan megállapítani, a midőn egyúttal az egyes talajoknak geológiai elemzése is készen lesz.

Általában véve azonban ezen adatok is, habár csak pár évi működés eredményei, sokban hozzájárultak a helyzetnek felderítéséhez, és azért tartottuk érdemesnek azokkal szaktársainkat már most is megismertetni.

Befejezésül még hálás köszönettel említjük meg, hogy mindazon fentemlített birtokosok és uradalmak részéről, a hol kísérleteinket végeztük a legnagyobb előzékenységgel és készséges támogatással találkoztunk.

Budapest, 1899. február hó 3-án.

Péch József, Bolla Mihály,

ministeri osztálytanácsos. ministeri osztálytanácsos-