Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
78 MAGYARORSZÁGI FÖLDÖNTÖZÉSEK VÍZSZÜKSÉGLETEINEK MÉRÉSÉRŐL. árasztás — a talaj tiszai hordalék, — mely most van elemzés alatt. Ezen rétnél csak egyes táblák öntöző vizét mértük meg és pedig egyet 1897 október 5-én, a másikat 1898. évi junius 14 én. Az 1897. évi októberi mérésnél, a midőn 9316/160(l kát. hold vizét mértük, 2-82 cm. elbontást, vagyis hektáronként 280 m3 öntöző vizet találtunk. Az 1898. évi júniusi öntözésnél pedig, a midőn 9’8 hektár vizét mértük meg, az elborítás 3 284 cm. volt. Ez utóbbi mindszenti öntözés alkalmával az öntözést megelőző két napon, junius 12. és 13-án zápor- esők voltak és így a talaj nem volt száraz, azért is — daczára annak, hogy két mérésünk adott 3 cm. körüli elbontást. — mégis legalább is 5 cmt. véltünk szükségesnek alapul elfogadni annál is inkább, mivel a kísérlet alapjául szolgáló táblák a szivattyú-telep közelében voltak és így az osztó- és vezető-árkok telítése és nyelése még nem mutatkozott teljes mértékben. Ezen helyen a kísérleteket még minden esetre folytatni fogjuk* Mezőhegyest öntözés. Itt 500 kát. hold rét terület van csergedeztetö öntözésre berendezve; a talaj közép kötöttségű, humusos, morzsás feltalajjal és sárga agyagos altalajjal. A vízméréseket kezdetben itt is csak egyes táblákon végeztük, mert a bevezetett víz többnyire a kenderáztatásnál használtatott és csak időnként vehettünk az öntözéshez annyit, a mennyi egy-egv táblára kellett. 1897 szeptember 7-én végzett mérésünk szerint, a midőn egy 3 hectáros tábla öntöző vizét mértük meg, az elborítás magassága 8‘25 cm.-nek találtatott, a mely összeg a főcsatorna elszivárgásának (10%) hozzáadásával legalább is 9 cm.-re vehető. A kísérleteket itt is folytatni fogjuk.** Alsó-Lánczon (Abauj-Tornamegye) a Kanyapta völgyében agyagos iszaptalajnál, csergedeztetö öntözés mellett 9717 cm. elborítás volt szükséges egy jó öntözéshez. Puszta-Pékián a Ferencz-csatorna mellett levő rizstelepeknél, a hol állandóan kell a víznek a rizstáblára folyni, humosus iszap feltalaj és lösz altalaj mellett a szükséges másodpercznyi vízsugárt mértük meg és a következő eredményt találtuk: a) Az állami rizstelepen, a hol ez évben (1898) 102 kát. hold volt üzemben, a beeresztett vízből kát. holdanként 337 liter víz folyt be egy másodpercz alatt, mivel azonban a csurgalék víz igen bőséges volt, ezt külön megmértük s kitett kát. holdankint és másodperczenkint F383 litert; ha ezt a fentebbi összegből levonjuk, marad öntözésre 1'987 liter, vagyis kerekszámban 2 liter vízsugár másodperczenkint és kát. holdankint. Hectáronkint lenne ez 3-474 liter állandó vízsugár. b) A Kriegner-féle 155 kát. holdas telepen találtatott kát. holdankint 175 liter, vagyis hectáronkint 3-045 liter állandó vízsugár. * Az 1899, évi az egész terület öntözésére kiterjesztett mérés átlagban 8—9 cm. elbontást adott. ** Az 1899. évi nagy terjedelmű öntözésnél az átlagos elborítás magassága 20—22 cm. c) A Machmer-féle 150 kát. hold kiterjedésű rizstelepen az állandó vízsugár kát. holdankint 144 liter, vagyis hectáronkint 2-5 liter. A puszta-péklai mérések ezen fentebbi adataiból azt látjuk, hogy Г5—2'0 liter mp.-kinti vízsugárral is el lehet látni egy kai. hold rizsföldet, vagy 2‘5—3'5 literrel egy hectárt. Minthogy ezen mérésünk csak egy nyári napon történt, ezen helyen is folytatni fogjuk méréseinket* Ha a rétöntözéseknél nyert eredményeket alapul véve azt vizsgáljuk, hogy bizonyos számú évi öntözéseknél, vagy pedig 2—3—4 hetenkint megújuló öntözéseknél minő állandó vízsugár szükséges hectáronkint és másodperczenkint az egész nyári — 6 hónapi — idő alatt, úgy az egyes esetekre következő eredmények jönnek ki; 1. a komjáthi öntözéssel megegyező viszonyok mellett és évi 6 öntözést számítva, lenne az állandó vízsugár ismételt vízhasználat nélkül — tehát tisztán direkt vízzel öntözve: a) sík területen 0'6 liter, b) hullámos területen 112 liter. Ismételt vízhasználással hullámos és síkterületen együtt véve 0’62 liter. 2. Jutás pusztán évi 6-szori öntözés mellett 07 liter hectáronkint és másodperczenkint. 3. Ősi pusztán évi 6 öntözés mellett 1-8 liter. « « « 10 CC « 295 (( 4. Mezőhegyesen évi 6 öntözés mellett 077 liter, (( (( 8 cc te 103 cc (( « 10 CC « 1-29 cc cc « 12 cc « 1-54 C( 5. Mindszenten évi 6 öntözés mellett 0-31 liter, (C (C 8 cc CC 0-41 cc (C cc 10 cc CC 051 cc cc cc 12 cc cc 0-62 cc Összefoglalva már most az eredmények lényegét, a következők tűnnek ki: Kedvező viszonyok között a vízkivétel közelében levő kisebb területeket képesek vagyunk 5 cm. elbontással is öntözni, 9—10 cm.-es elborítás már igen gyakori, 18—20 cm.-es elborítás általában elegendő és csak kivételes esetekben emelkedik a vízszükséglet nedvesítő öntözésnél 45—55 cm.-re. Az állandó vízsugár pedig, amit nagyobb öntözési telepeknél számításba kell vennünk, hogy a nyári 6 hónapon át az egész területet jó beosztás mellett 6-szor megöntözhessük a felsorolt esetekben (ha az ösi-it kihagyjuk) 0'31—077 liter között váltakozik, vagyis átlagban 0'54 liter körül mozog hectáronkint és másodperczenkint; évi 8 öntözésnél ezen átlag 072 liter, évi 10 öntözésnél 0-90 liter és évi 12 öntözésnél Г08 liter, csakis az ősi pusztai rétöntözés és a rizstelepek igényeltek 2—3 liter állandó vízsugárt hectáronkint és másodperczenkint. * Az 1899-ik évi mérés az állami telepen kát. holdankint 3'35 liter állandó vízsugárt eredményezett, a Machmer-féle telepen pedig j*93 litert, míg a Kriegner-félén ezúttal nem lehetett jó mérést végezni.
