Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
A TÉLI CSAPADÉK ÉS A TISZA TAVASZI ÁRVIZEI. 52 1—15. ábra. A téli csapadék eloszlása a Tisza vidékén. nem olvadásos telet vettük figyelembe s hogy itt a dolgot egyszerűsítsük, a téli hőmérsékletet, mely a míg 0 alatt van, jelentékenyen nem kevesbbíti meg a hó mennyiségét, szintén elhanyagoltuk. A mi most a hó megolvadását előidéző tavaszi hőmérsékletet illeti, erre nézve tanulmányaink a következőket állapították meg. Márczius és április hónapok folyamán a Tisza vízgyűjtőjén a téli hó legnagyobb része elolvad ügy, hogy csak éppen egyes igen magas hegyormokon, vagy árnyékos szakadékokban marad jelentéktelen mennyiség belőle. Tanulmányaink kiderítették, hogy téves az a közfelfogás, hogy a téli hő egy része júniusig megmarad és kapcsolatban a júniusi esőzésekkel okozza a Tisza zöldárját, vagyis a Tisza nyári árvizét. A zöldár előidézésére jóformán egyedüli tényező a júniusi eső, mely az egész Tisza medenezéjében általános s e nagy esőzések előtt végbement hóolvadásnak csak éppen az a hatása, hogy a talajt vízzel telíti s így a júniusi esők lehúzódása a folyómederbe könnyebbé és teljesebbé válik. Hogy a zöldárt nem a magas hegyek hava idézi elő, mutatja pl. az 1894. júniusi árvíz is, midőn a megelőző télen jóformán alig volt hó, úgy hogy a vizsgálat alá vett évek közül ez a tél volt csapadékban legszegényebb s noha tavasz kezdetén ez a kevés hó is elolvadt, júniusban jelentékeny zöldár vonult le a Tiszán. Míg pl. 1895-ben, midőn a tél folyamán igen sok volt a hó úgy, hogy a vizsgált évek közül ez a tél volt a csapadékban leggazdagabb,, nem jelentkezett zöldár, mert a júniusi esők elmaradtak. E lölhozott példákon kívül egyéb, közvetetten bizonyítékokat is nyertünk a csapadékészlelök jelentéseiből, melyek igazolták, hogy márczius és április folyamán a hó jóformán teljesen elolvad. Ebből pedig következik, hogy a téli hó mennyisége az elpárolgás és elszivárgás okozta veszteség levonásával márczius és április hónapokban teljes tömegében lehúzódik a folyókba. 3. A tavaszi eső mennyisége. Kétségen kívül a folyókba jutó árvíztömeg nagyságát a tavaszi esőzések jelentékenyen befolyásolják és az árvíz változó tényezői közül ez a legnehezebben határozható meg. Mégis vizsgálat alá vettük e tavaszi csapadék nagyságát is, és sikerült némi viszonyba hoznunk a téli csapadék nagyságával. Általában azt mondhatjuk — a nélkül, hogy közelebbről meghatároznánk, vagy éppen numerikusán kifejeznök a viszonyt — hogy nagyobb téli csapa
