Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
26 A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1898-BAN. Az állomások nevei Az állomások geogr. fekvése Tengerszín feletti magasság m. Az állomások nevei Az állomások geogr. fekvése Tengerszín feletti magasság m. Az évi csapadék mennyisége (z) (I) hosszúság szélesség (И) hosszúság szélesség . észlelt számit. Alsó-Bócza.................— 87° 26' 48» 57' 852 Ó-Hegy ........... -....................... 36° 47' 48“ 50' 489 1057-0 1063-8 Árva-Polhora ................................... 37 07 49 31 680 Viszoka .........................— ... 36 13 49 23 544 1119-3 1115'5 Balázsfalva... ........... — ... 41 35 46 10 282 Gyulafehérvár .................— ... 41 15 46 04 251 493-0 476-5 Bánffy-Hunyad ... ............ ... 40 42 46 52 555 Kolozsvár ................... ... ... 41 14 40 45 368 689-3 646'8 Belényes ..................... ... ... 40 01 46 40 198 Lippa .................................. ... 39 22 46 06 135 666'3 623-3 Debreczen ... _ ... ... ... 39 18 47 31 131 Nagy-Károly ... ... ... ... 40 08 47 52 137 437-0 438-9 Dolnji-Miholjac... ... ... 35 49 45 46 98 Eszék .................................. ... 36 20 45 35 93 803 1 808-4 Gölniczbánya... ... — ................. 38 33 48 53 851 Késmárk .......................... ... 38 06 49 08 627 755'9 722 2 Gyergyó-Szt.-Miklós................. . 43 16 46 43 815 Csik-Somlyó .................................... 43 28 46 21 709 489-6 492-8 Királymező ........................... 41 36 48 19 529 Német-Mokra ............................ 41 31 48 23 637 1160-0 1172-2 Lepoglava ... ... ... _ ... 33 43 46 13 264 Zala-Egerszeg.................................... 34 31 46 51 158 917-1 931-3 Nagy-Bánya ... ... ................... 41 15 47 38 230 Monyásza .......................... ... 39 55 46 28 246 925-7 919-7 Nagy-Szeben ... ................... 41 49 45 47 418 Segesvár ............................................ 42 28 46 13 337 692-2 661 '5 Nyíregyháza ... .: ......................... 39 32 47 57 117 Vásáros-Namény 39 59 48 08 108 627 6 606'2 Pancsova ........................... ... 38 19 44 52 78 Párdány _ — ............................ 38 29 45 32 86 500-7 501 0 Pozsony ... ........... ... _ ... 34 46 48 09 180 Budapest ............................ ... 36 42 47 30 153 665'4 643-8 Rimaszombat ... .................... 37 41 48 23 207 Eger... ......................................... 33 03 47 54 175 570-4 542-9 Selmeczbánya 36 34 48 27 635 Körmöczbánya ............................ 36 36 48 43 555 858-5 881-0 Turbát... ... — .................... 41 48 48 21 807 Kőrösmező ... ............................ 42 01 48 16 654 972-1 928-3 Turkeve ............................................ 38 25 47 07 89 Szeged ............................................ 37 49 46 15 82 546'6 576 "6 Ungvár ................................... 39 58 48 36 123 Nagy-Mihály .................................... 39 36 48 46 123 727 "5 687 "7 Vág-Besztercze 36 07 49 07 290 Vág-Ujhely) .................................. 35 30 48 45 194 640'3 609-1 Verőcze ........................... ... 85 03 45 50 161 Pécs ... ........................................... 35 54 46 06 254 781-2 797-5 Zágráb _ ... ............................ 33 39 45 49 161 Belovár .................................. 34 30 45 54 141 780-8 774-4 Zsombolya .................................... 38 23 45 47 83 Temesvár ................. .................. 38 57 45 47 96 653 1 640-3 Ha a számított és észlelt csapadékmennyiségeket összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy az eltérések aránylag nem nagyok, azaz a (2) alatti egyenletet nagy óvatossággal fel lehet használni az évi csapadékok összehasonlítására. Továbbá a X értékéből egészen általánosan következik, hogy az lényegesen nem különbözik az egységtől, úgy hogy két állomásnak (mely a nevezett feltételeket magában foglalja) a csapadék- mennyisége általában durva közelítéssel megegyezik. Ez a tétel pedig macában foglalja a Fournier-féle szabályt is, mely szerint: «két közelfekvö csapadékmérö állomás adatai között a viszony körülbelül állandó».* A (2) alatti egyenletet tehát — nagy óvatossággal — felhasználtam olyan állomások évi csapadékmeny- nyiségének kiszámítására, a melyek részben hézagosak, részben pedig gyanúsak voltak. Az észlelő állomásokról beküldött csapadékösszegeket az említett két módon megvizsgálván, sajnos, valamennyi állomás évi csapadékát nem vehettem tekintetbe. A térkép szerkesztéséhez 398 állomás évi csapadékmennyiségét használtam fel, azonban a térképen sem valamennyi állomás, sem azoknak csapadékmennyisége nincs bejegyezve. Tekintettel a térkép kis méreteire, elégségesnek tartottam abba csak nehány állomásnak évi csapadékösz- szegét beírni. Az 1898. évi izohyeták rendszere a legáltalánosabb vonásokban nagy hasonlatosságot mutat a 25 éves át* Bógdánfy Ödön: «Az eső járása a magyar állam területén.» Földmívelésügyi m. kir. min. vízrajzi oszt. évkönyve VIII. köt. 47. old. lagok alapján szerkesztett izohyeták rendszeréhez. Ebben az évben is, délnyugaton a tengerparton (Fiume 1806 mm.) és északkeleten, Mármarosmegyében (Ökörmező 1889, Trebusa 1892 mm.) volt a csapadék legnagyobb. Eltérés csak abban van, hogy az átlagok alapján nyert első fömaximum a Tengerparton volt, 1898-ban pedig Mármarosban. Alacsonyabb rangú esömaximumok voltak a Tátrák és Fátrákban (Alsó-Bócza 1057 mm.), Árvamegyében (Árva-Polhora 1119 mm.); az osztroski-gömör-szepesi hegységekben (Dobsina 1088 mm.); továbbá az erdélyi Érczhegység, Bihsri hegység, Momakodru vidékén (Monyásza 1033 mm.). Minimális volt a csapadék 1898-ban is a Nagy- Magyar-Alföldön. Duna-Tisza közén (Szolnok 38-1 mm.), továbbá a pozsonyi Medenczében és Erdélyben a Mezö- ségen. A csapadék 1898. évi extrem értékeiből következik, hogy Magyarországon a nevezett évben a csapadék-mennyiség absolut ingadozása körülbelül 1500 min.-t tett. Ez az ingadozás a 25 évi átlagokból nyert ingadozásnál körülbelül kétszer nagyobb. Az évi izohieták rendszeréből látszik, hogy a csapadék-eloszlás hazánkban folytonos. A normális izohieta a 600 mm.-es, mely az egész Nagy-Magyar- Alföldet, Duna-Tisza közét, a Dunántúlnak és a Kis- Magyar-Alföldnek, továbbá a Sajó és Hernád folyók vízgyűjtő-területeinek jelentékeny részét, majd a Bodrogközt és Nyírséget határolja.
