Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
122 ERDŐS FERENCZ KIR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANIJLMÁNYÚTJÁRÓL. A Rajna vízállásának a felső állomáson Az összetartozó mellékfolyó vízállásának a mellékfolyó állomáson A Rajna vízállásának az állomáson alsó ■s| é s z 1 e 1 t az alsó állomáson beállott é s z 1 e t levezetett egyenértékű magassága a felső állomással észlelt magassága a aa чб Ifi "S bn чб ■л со та со ЬС сб & ЬО В % JO Й 4-1 СО сб ® со i d ( j e magassága későbben mint az 1. rovat alatt ideje előbb mint a 4. rovat alatt ideje magassága minimális magasság hatásos magasság a 4. rovat alatt megadott időben 'in a bij сб s év hó nap óra cm. óra nap óra óra nap óra cm. cm. cm. cm. cm. cm. С сб чб ^ i 2 3 4 5 6 V 8 9 10 и 12 Speier Neckar FrankenthalDiedesheim 1886 XII. 19 12 a* 464 8 19 8 p* 10 19 10 a (226) 81 145 453 (501) 48 о-зз 6 p 469 8 20 2 a 10 19 4 P (272) 82 190 458 (513) 55 0-29 20 6 a 482 8 20 2 p 10 20 4 a 318 84 234 470 (538) 68 0-29 12 a 491 8 20 8 p 10 20 10 a 310 86 224 479 (547) 68 0-34 6 p 500 8 21 2 a 10 20 4 p 298 87 211 487 (553) 66 0-31 21 6 a 512 8 21 2 p 10 21 4 a 316 89 227 499 (566) 67 0-29 12 a 518 8 21 8 p 10 21 10 a 343 90 253 504 573 69 0-27 6 p 515 8 22 2 a 10 21 4 p 350 90 260 501 579 78 о-зо 1887 VI. 1 6 p 478 8 3 2 a 10 2 4 p (199) 84 115 466 502 36 0-31 stb. * Éjfél előtt = p, éjfél után = a 1886 óta két nagyobb Mosel áradást egyidejű alacsony Lahn víz mellett észleltek; ezt a körülményt felhasználták a Mosel arányszámának a Lahntól való elkülönített levezetésére — legalább a két esetre nézve — mi mellett az Andernachra megállapított Rajna- fölmagasítást kizárólag a Mosel által elöidézettnek tekintették; nevezetesen 460 Cb (Caub) számára ДЯды 145 ' ^Coch. 476 i Со eh. 0-30 350 Cb számára: ?Coch = 132 444 = 0-30 e szerint tehát: H() 350—450 cm Rajna vízállások mellett ?Cocht — 0 30. A többi addig észlelt összetartozó Lahn és Mosel vízállások segítségével, a melyekre a caubi és cochemi mérczemagasságok szerint a Mosel coefficiensének ugyancsak 0‘30-nak kell lenni; s a Lahnnak egyidejű hatása a folyónak jelentékeny magassága miatt el nem hanyagolható: a ?Dz számára: ДЯАп(1 "^Coch. • 'Pc-ich. wh Dz képlettel számított, a meglehetősen egybevágó értékekből 012-re adódik ki. A Mosel coefficiense tehát kisebb eltérésektől eltekintve 2-5-szerte nagyobb, mint a Lahn-é. Ha már most fölteszszük, a mit különben a tapasztalat is igazolt, hogy e két tényező egymásközti viszonya valamennyi Rajna magasságra középértékben ugyanaz marad, akkor a ®Dz és ?Cooh között egy további összefüggés adódik ki, melynek segítségével a Rajna, a Lahn és a Mosel összetartozó vízállásaiból — s a két mellékfolyó nagyobb áradásu periódusaiból — ezeknek a tényezőknek számértékei levezethetők-. E mellett a <pUz és <pCoch akként hatá- roztatik meg, hogy elsősorban a nagyságuk közti arányt 1:2 5-hez körülbelül megtartják s hogy igy a fenti egyenletnek legjobban elég tétessék. Ilyen módon kiszámították több árhullámra vonatkozó tényezők segítségével az arányszámokat, s mindezeket táblázatba foglalták, a melyekből kitűnik, hogy az arányszámok emelkedő Rajna állással általában kisebbednek. A Lahn-nál 0Ю9 és 0-19 között változnak s a Moselnél 0-25 és 045 között. A három mellékfolyó összetartozó hatásos magasságai közötti viszonynak és az ezek által a folyam közös, alsó állomásán előidézett fölmagasításnak megállapításánál ugyanaz az út követhető, mint a két mellékfolyóra vonatkozólag, tudniillik az egyik mellékfolyóra az arányszámok a másik kettőtől elkülönítetten vezetendök le. A ® tényezők értékei a hozzátartozó felső állomás vízmagasságaitól függő törvényszerű összefüggést mutatnak; tehát jóformán mint e magasságok függvényei fejezhetők ki; tehát utóbbiakból levezethetők. Erre a czélra diagramm szerkeszthető olyképpen, hogy az abseissák tengelyére felrakjuk a felső állomás ismert Htí vízállásait és ezekhez ordináták gyanánt fölrakjuk a számított <p tényezőket. A coordináta-háló- zattal ily módon megállapított pontok közé kiegyenlítő vonalat fektetünk úgy, hogy ez a vonal bármely tetszőleges f/0-hoz bizonyos <pközépértéket állapít meg. A Rajna kisebb mellékfolyóira nézve ®-nek hasonló szabályszerű csökkenése növekedő H0-hoz képest, a mint azt a nagy mellékfolyóknál láttuk, nem mutatható ki; azokra nézve a mellékfolyó hatásos magassága és a Rajna fölemelkedése közötti viszonyt egyelőre állandónak veszik föl.
